2008. március 14. |

Nincs több Muse lemez

Olyan értelemben legalábbis biztosan nem, ahogy eddig megszokhattuk, ugyanis a brit banda a Muse új irányt céloz meg dalainak további népszerűsítésében. A drága pénzen kiadott sokszámos lemezek helyett inkább néhány számos szériákkal rukkolnának elő negyedévente.

Matthew Bellamy szerint olyan lenne ez az egész, mintha folyamatosan kislemezeket adnának ki, de sokkal gazdaságosabb formában, s ez hihetetlenül szimpatikus elképzelés. Arról nem is beszélve, hogy az internetes letöltések gyorsaságát kihasználva nagyon egyszerűen lehet tesztelni a számokat: szinte azonnal kiderül, melyekre gerjed rá rögvest a lelkes rajongótábor, vagy melyeket olt le csípőből a kevésbé lelkes, ám annál véresszájúbb kritikushad. Az így szelektált, „tökéletes” számokból aztán bizonyos idő után ki lehet adni egy „tökéletes” nagylemezt, ami viszont már bőven megéri a befektetést még annak is, aki manapság aktívan kampányol az internetes letöltések legalizálásáért, és az „elavult” cd-lemezek máglyán-égetéséért.

Tökéletes elképzelés, a bibi a kiadók meggyőzésénél kezdődik, ugyanis – evidens módon – ők ezért az ötletért kevésbé rajonganak. Pontosan ezt tükrözi Bellamy NME-nek tett nyilatkozata is, miszerint egyelőre szerződés köti meg a kezüket a Warners-nél, és kérdéses, mennyire díjaznák, ha más dolgokhoz folyamodnának, mint amit aláírtak. Viszont, ha a Muse-nak sikerül kiegyezni Warners-ékkel, akkor onnantól kezdve akkora zöld lámpát kap az internetes zeneletöltés, amit már egyre inkább nehéz lesz visszacsinálni. Egyrészt a letölthetőségen túl ez önmagában is egy kreatív és kiváló ötlet, másrészt gondoljunk csak a Radioheadre, vagy akár Ash-re és még arra a nem kevés előadóra, zenekarra, akik felismerték, és elfogadták azt, hogy az Internet ilyen fokú térnyerése mellett fel kell venni a nyúlcipőt, tovább kell lépni. Ugyanis ha nem teszik meg, akkor nem csak a zsebek maradnak üresek, de a kiadókkal szerződött zenekarok népszerűsége is csökkenhet, mert a közönség hamarabb részesíti majd előnyben azokat a bandákat, akik elérhetővé teszik magukat a neten, arról meg pláne nem beszélve, hogy kitalálhatnak bármiféle kódolást a cd-k másolhatósága ellen, az mp3-as letöltéseket egyszerűen nem lehet ellenőrizni, szemmel követni, és így megakadályozni sem, és pont. A Muse (és a többi „felvilágosult” zenekar) ötlete pontosan ennek a megakadályozhatatlan ténynek adna legális, elfogadható keretet.

Vannak persze elfogult tiltakozók is a zenészkörökben: ilyen az Elbow-ból ismert Guy Garvey, aki szerint éppen az együtteseknek kellene kiállniuk saját, kézzel fogható cd-lemezeikért, és lekódoltatni azokat, hogy a csóróbb rajongók még véletlenül se juthassanak hozzá egyetlen dalocskához sem a neten keresztül. Ez is egy álláspont… Az Arctic Monkeys meg nem csinál ügyet abból, hogy alig egy év elteltével kiadjon egy újabb (sorban harmadik) nagylemezt, ha éppenséggel túlteng tagjaiban az alkotói vágy így március idusán, de hát kinek a pap, kinek a papné…

Forrás: gigwise.com

Fedor Nóra