2017. április 4.

Ez a csoda! - Belső-Ázsia Budapesten

Négy különleges koncert, sólymok és sasok, török kávé és a Tavaszünnep (Novruz) ízei, fantasztikus hangszerek és zenei kurzusok, jurták és nemezműhely, mesemondás és torokéneklés: Közép-Ázsia hagyományos kultúrájának bemutatására vállalkozott a Pont Fesztivál első kiadása. A Hangvető által szervezett most induló, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében zajlott rendezvénynek már az első kiadása rögtön nagy sikerrel zárult, több mint ezer ember volt kíváncsi az Ázsia csodáira.

A Pont Fesztivál idei tematikája Közép-Ázsia hagyományos kultúrája és a térség Magyarországhoz fűződő kulturális kapcsolatai voltak. Ezért nyitotta a fesztivál zenei programját Vizeli Balázs zenekarának és Navratil Andreának csuvas dallamokat magyar népzenei környezetbe helyező - és kizárólag a Pont Fesztiválon bemutatott – műsora, amelyet Kodály Zoltán és az idén UNESCO-védettséget kapott Kodály-módszer ihletett. Kodály híres Ötfokú zene című kottás füzete, amely az énektanítás alapjainál még ma is meghatározó forrás, elsősorban a magyar nyelvrokon csuvasok és marik népdalaiból merített. Guessous Majda Mária Mesi Triója pedig a török és a magyar népzene közötti párhuzamokra épített műsort. Bebizonyosodott, hogy ők a hazai színtér egyik legavatottabb tolmácsolói a két kultúra közösségének és szépségének.

A fesztivál két külföldi sztárfellépője az azerbajdzsáni Malik Mansurov kvartettje, illetve a tuvai torokéneklés legnagyobbjai, a Huun-Huur-Tu voltak.

Malik Mansurov talán a világ legjobb tar-játékosa, aki az azeri mugham egyik legfontosabb élő mestere is. Szenvedélyes és virtuóz játéka, illetve Ethiram Huszejnov Bahadur énekes letaglózó hangja rabul ejtette a közönséget. A skálákhoz kötött, de nagyrész rögtönzésen alapuló mugam olyan sikert aratott, hogy a hallgatóság háromszor kért ráadást.

A Huun-Huur-Tu, az Oroszországi Föderációhoz tartozó autonóm Tuvai Köztársaság legfontosabb exportcikke. Ők azok, akik a régióra jellemző torokéneklést kiemelték a hagyományból és színpadi körülmények között is bemutathatóvá varázsolták. A világhírű zenekar nem csak elképesztő hangulatú koncertet adott, amely után állva tapsolt a közönség, de a torokéneklés technikáját tanító foglalkozást is tartott a közönségnek.

Az ehhez hasonló, gyerekeknek is szóló kreatív programok egész hétvégére behálózták a Várkert Bazárt. Az „élő xilofon”-foglalkozáson mindenki kipróbálhatta, milyen a skála egy hangjának lenni. De leehetett szőnyegcsomózást tanulni, Közép-Ázsia jellegzetes hangszereit kipróbálni, illetve a türk népek tavaszünnepének, a Novruznak a jellegzetes ételeit megkóstolni. A nemezsátrakban a kisebbek meséket hallgathattak, és a mesék gyakori szereplőit, a sasokat és sólymokat reptetés közben is megnézhették vagy akár kézre is vehették.

Megvalósult a „Mi a csoda?” szlogen ígérete: átélhetővé váltak a térség kulturális kincsei. Az UNESCO szellemi örökségként jegyzett hagyományokat bemutató fesztivált szervező Hangvető tervei szerint minden évben, így jövő tavasszal is egy földrajzi régiót és annak csodáit: zenei, kézműves és gasztronómiai örökségét mutatja be.