2009. március 27.

Budapestre jön a Journey volt énekese

Az utóbbi időben remek koncertekkel kápráztatja el a közönséget a Népligetben lévő Diesel Klub. Ami azt illeti, most egy igazi világsztárt szállít nekünk a rock klub, méghozzá a Journey ex-énekesét, Jeff Scott Sotot. A várhatóan frenetikus koncert április 9-én lesz.

2006 egyik legnagyobb zenei szenzációja volt, hogy Jeff Scott Soto a Journey énekese lett. A frigy azonban nem tartott sokáig, hiszen az énekes egy évvel később elhagyta a zenekart. Hiába követelték a rajongók, ez eleve kizárta annak a lehetőségét, hogy az együttessel stúdióba vonuljon és egy új albummal koronázzák meg az addigi közös munkájukat. Az énekes mindenesetre egy percet sem vesztegette az idejét, és még ugyanabban az évben, 2007-ben befejezte Beautiful Mess című szólóalbumát, amelyet még azelőtt kezdett el készíteni, hogy csatlakozott a Journey-hez. A kritikák az egekbe emelték a lemezt, és magát az énekest is. Nemcsak Nagy-Brittaniában figyeltek fel az albumra, hanem a Transzibériai Szimfonikus Zenekar is, akik meghívták őt szokásos éves ünnepi turnéjukra. Az együttműködés olyan gyümölcsöző volt, hogy Soto hallható lesz a zenekar idén megjelenő stúdióalbumán is.

Jeff a múlt hónapban újra megjelentette két legutóbbi albumát, a  Prism-et és a Lost In Translation-t, sőt a Beautiful Mess is egy CD és DVD formában újra a boltokba került. Jeff tervei között szerepel az is, hogya mostani, tavaszi turnéjáról is készít egy DVD-t.

Jeff Scott Soto egyébként 1965-ben, Brooklynban született. A harmincas éveinek közepén járva Soto már elmondhatta magáról, hogy már húsz évet töltött stúdiókban és koncertszínpadokon. Legyen szó több ezres arénákról vagy egy szűk körű összejövetelről, a zenész minden létező közegben és stílusban sikert aratott a hangjával. Első szólóalbumát '94-ben jelentette meg, a legutóbbit 2006-ban.

A kezdeti próbálkozások után az igazi fordulat akkor következett be az életében, amikor jelentkezett egy felhívásra, amelyben a legendás gitáros, Yngwie J. Malmsteen keresett új, feltörekvő produkciókat… A dalok nem, de Jeff hangja lenyűgözte a zenészt és úgy érezte, el tudná képzelni a saját szerzeményeit Jeff hangján. Háromhetes feszített próbaidőszak után Jeff-et bevették Malmsteen zenekarába. Elkészíették a Marching Out című albumot és hamarosan turnézni indultak. A tokiói filmfelvétellel egybekötött buli után azonban Jeff otthagyta a bandát. A jó a rosszban azonban, hogy egy évvel később Malmsteen meggondolta magát és visszahívta Jeffet a zenekarba. Miután nem sokkal később másodszorra és egyben utoljára otthagyta Malmsteent, Jeff igazi útkeresésbe és kísérletezésbe kezdett különböző felállásokban. Elkezdett dolgozni a japán gitárossal, Kuni Takeuchival, akivel a nyolcvanas évek végén elkészítették Lookin’ for Action című albumukat. Jeff részt vett a Kryst the Conqueror elnevezésű produkcióban, amelyet a poplegendának számító The Misfits jegyzett. A végeredményt sajnos sehol nem lehetett hallani, de részletei felbukkantak a Talisman and Eyes debütáló albumán.

A Talisman fontos része lett Jeff életének, miután a basszusgitáros Marcel Jacobbal újjáélesztették. Ebben a zenekarban egy igazi alkotóközösség alakult ki, amelyben Jeff is megtalálta saját stílusát dalszerzőként és énekesként egyaránt. Az eredmény már jól hallható Mivel nem sokat turnéztak, Jeff ideje nagy részét stúdióban töltötte, ahol a szólóanyagain dolgozott, valamint George Bernhardttal és Gary Schutt-tal a Slam nevű bandában énekelt.

 A következő állomás a német gitáros, Axel Rudi Pell volt Jeff életében, aki az európai metálzenét favorizálta. Bár ez a zene keményebb volt mindegyiknél, amelyet Jeff valaha is énekelt, Pell hajlandó volt a finomabb oldalát megmutatni. Így született meg a The Ballads című album, rajta a Forever Young című világsláger Soto-féle változatával. Innentől kezdve aktívan részt vett a Talisman életében, de Pellel is tovább dolgozott. Mindkét formációval egymás után készítették a lemezeket és turnéztak is, a Talismannal például Japánba is eljutottak. Talán az sem véletlen, hogy a rajongók által olyannyira favorizált Humanimal című album is ekkor született.

 1995 és a Love Parade Soto új, funkys oldalát mutatta meg, dalai inkább Prince és a Queen előtt hajbókoltak. Bár beleugrott a Boogie Knights nevű formációba is, ez már inkább kapkodás volt, egyik zenekarában sem érezte otthon magát. Nem csoda, hogy teljesen felvillanyozta, amikor meghívást kapott élete nagy példaképétől, a Queen gitárosától, Brian May-től A zenész egy személyes levélben méltatta Jeff ”munkásságát” és felvetette, talán dolgozhatnának együtt egy napon. Egy hónap múlva ez meg is történt! Jeff elment a Queen rajongók találkozójára, ahol eljátszotta a Dragon Attack című dalt Briannel és onnantól kezdve nagyon jó barátok lettek. Nem sokkal később újra egy színpadon állhattak, akkor már a dobos Roger Taylor társaságában azon a partin, amelyen azt ünnepelték, hogy a Queen is csillagot kapott a hollywoodi Walk of Fame-en. A sikereken felbuzdulva megjelentette második szólóalbumát, rajta egy duettel Glenn Hughes-zal, és bejelentették a Talisman Cats & Dogs albumát is sokkal inkább modern-rock felfogású dalokkal.

 A szóló produkcióin kívül az elkövetkezendő két évben leginkább egy új formációval, a Soul SirkUS-szal foglalkozott a legtöbbet. Miután a dobos Deen Castronovo kilépett a bandából, Jeff megkereste Virgil Donatit és bevonultak a stúdióba. Az így elkészült album anyagával sokat turnéztak, de egyértelmű lett, hogy brá szakmailag igényesek lettek a dalok, de nem arattak közönségsikert. Az együttműködés azonban nem volt semmiképpen eredménytelen: A turné közepén a Journey hirtelen énekes maradt, és mivel a gitáros Neal Schon már megismerte Jeff képességeit a Soul SirkUS-ban, azonnal felhívta őt… Mindenfajta próba nélkül Jeff Scott Soto egy hét múlva húszezer őrjöngő rajongóval találta szemben magát. Fél évvel később Jeff lett hivatalosan is a Journey énekese, mint tudjuk, nem sokáig...

Jeff  Scott  Soto
2009. április 9. Diesel Club
Vendég: H.A.R.D.