Effeta | 2006. máj.. 6. 19:05 | 23 |
![]() ELKÉSZÜLT A "SZERVUSZ BABÁM" VIDEOKLIPJE! Örömhírrel szolgálhatunk mindenkinek: sok-sok szervezést, forgatást, utómunkát követõen 4 hónap alatt elkészült az Ébredés album elsõ klipje. A héten a VIVA és a FIX TV-hez is eljuttatjuk az anyagot, ezzel együtt további 4 regionális tv-ben is látható lesz a klip és a verkfilm. Budapesti premier: 2006. május 5. (péntek) 18:30 FIX TV Kérhetitek, szavazhattok, dobjatok egy e-mail-t: VIVA TV - http://www.vivatv.hu/kapcsolat.php FIX TV - http://www.fixtv.hu/smschat.fix Nagyon hálásak leszünk ha küldtök egy kérést vagy szavazatot. néhány fontos infó: FIX Tv-s Effeta premier ismétlése: Budapesti premier: 2006. május 6-7. (szombat-vasárnap) 9.00 az adásban kb 1 óra múlva vagyunk láthatóak, azaz kb 10.00-11.00 között FIX TV A VIVA Music csatornán a következõ héten (19.hét) lesz bemutatkozás, premier az interactívban, a napot majd kirakjuk, addig nem érdemes kérni, de utánna mindenképpen jó sokat! VIVA TV - http://www.vivatv.hu/kapcsolat.php A FIX tv - ben még nem mûködik az sms szavazás, tehát ne pazaroljátok az egységeiteket, elég ha mailt küldtök FIX TV - http://www.fixtv.hu/smschat.fix Kérhetitek, szavazhattok, dobjatok egy email-t Köszönjük. Effeta csapata |
||
Effeta | 2005. dec.. 26. 08:21 | 21 |
![]() Koncert kritika Teltházas kilégzés – Quimby és Effeta a PeCsa színpadán 2005 December 25, Vasárnap Fogvacogtató hideg szél volt tegnap este, ráadásul Andrejjával a megbeszélt találkozó helyszínén percekig vártunk egymásra, mire kiderült, hogy az épület ellentétes oldalain állunk. Aztán átballagtunk a PeCsa bejáratához. A közelgõ Quimby lemezbemutató/ Effeta koncertre már akkor, negyed nyolc tájban is szép számmal gyûltek az emberek. Bent meg már még többen voltak, és a büfépultoknál hangolták magukat a zenés rendezvényre. A koncert pontosan kezdõdött 8 óra körül az Effeta legénysége (és leánysága) elfoglalta a színpad középsõ részét. Nagyobb helyük nem maradt, mert a Quimby felszerelése már beállítva fogta õket közre, de ez az elõadás élvezeti értékét – mint késõbb kiderült – nem rontotta. Az Effetát még nem hallottam élõben játszani, de még a Quimbyt sem, így alávethettem magam az elsõ benyomás meghatározó élményének. Ez az élmény pedig az Effeta esetében egyértelmûen pozitív volt. Zenéjük vidám hangvételû, jól táncolható, és meglehetõsen egyéni stílusú. Ha jól játsszák, minden alapot megad a jó hangulatra. Az elsõ nóta még kicsit feszültségoldós légkörben hangzott el, aztán a zenekar jó kedélye kezdett eluralkodni, így a második-harmadik nótára önfeledt pörgés vette kezdetét. Ismerve a zenekar mûveit, egyértelmû volt, hogy innen már nincs megállás, hiszen lassú nótájuk tulajdonképpen nincs is. Körülnéztem, és örömmel láttam, hogy a csarnok már legalább félig megtelt, és egyre több lelkesen tapsoló, ütemre lábát mozgató fiatal gyûlik a színpad elé. Aztán kis sétára indultam, és bejártam a termet, hogy halljam, mit sikerült kihozni a hangosításból. Nem ért csalódás, a hangászok jól vizsgáztak. Elöl ugyan kicsit elszóltak a felünk fölött a ládák, és a basszus elnyomta az éneket, de néhány métert „tolatva” már mindenbõl kaptam a fülembe eleget, így a szövegeket is jól érthettem, és a zenét is tudtam élvezni. Nem volt nagy a hangerõ, de ennek köszönhetõen végig az érthetõ, arányos hangzás volt jellemzõ a zenekarra. Az Effetának van egy jó szokása, ami a színpadon nagyon jól kamatozik: a felvételeiket úgy készítik el, mint ahogyan élõben játszanak, így az utolsó hangig tudják ugyanazt a zenét produkálni, amit a lemezrõl már megszokhattunk. Nemcsak ugyanazt produkálták, de jócskán tettek is hozzá a hangulathoz az énekes-gitáros egyre lazább táncával és az énekesnõ teljes beleélést sugárzó mozgásával, gesztikulációjával. A dalokat így nem egyszerûen eljátszották, hanem valóban elõadták, ahogy csak kell. Egyedül a nóták közötti átvezetéseket, a közönséggel való kommunikációt kellene még egy kicsit csiszolnia a frontembernek. Ez az egy dolog volt talán, ami nekem kicsit gyengének tûnt, egyébként egy érett bandát hallhattunk a Quimby elõtt. Az Effeta kitûnõen teljesített, nem lepne meg, ha jövõre akár egyedül (pontosabban elõzenekarral) is elvinnének egy ilyen balhét. Csak néhány nóta kell még, hogy a mûsor is elég legyen hozzá. Természetesen az Effeta nem kapott akkora fénytechnikát és hangerõt sem, mint az est fõzenekara, a Quimby együttes. Már az átszereléskor láthatóvá vált, mennyi fényt alkalmaznak majd a színpadi show-hoz. A zenekart ugyanis némi füst segítségével egy összefüggõ „fény-függöny” takarta el elõlünk, amíg az elõkészítõ munkák zajlottak. Azok pedig elég hosszúra nyúltak, egyre türelmetlenebb hangulatot teremtve a közben teltházzá duzzadt közönség soraiban. Nem mértem, mennyit vártunk, de a közben a hangfalakból halkan szóló háttérzene alapján 20 perc vagy talán fél óra is eltelhetett, mire végre történt valami a színpadon. A Quimby finoman belecsapott a lecsóba, amitõl kis híján lefújta rólam a nadrágot a basszusláda-sor, így jobbnak láttam hátrahúzódni. Andrejjával áttörtük magunkat a tömegen, és a keverõpult mögötti fapadokon pihentünk meg. Még onnan is kifejezetten hangos volt a zene, érzésem szerint jócskán sikerült túllõni azon a határon, amit én még értelmes hangerõnek nevezek. A basszus dübörgött, az éneket meg nem lehetett érteni, mert már nem volt hová tolni a hangerejét. Pedig kíváncsi voltam, mert a Quimby dalaival most ismerkedtem csak közelebbrõl. De minden hiába, a dalszövegeket számomra továbbra is sûrû homály fedi, csak néhány foszlányt sikerült néha elkapnom a fülemmel. Pedig a zene nem volt unalmas, nagyon változatos dolgokat hallhattunk, és jól megkomponált fénytechnika segítette a hangulatok átadását. A látvány egyszerûen lenyûgözõ volt. A háttérben az Effeta mûsora alatt sötétben megbúvó reflektorok életre keltek, és minden dalt a hozzá illõ színekkel és mozgásokkal támogattak meg. Csak az a veszett nagy hangerõ ne lett volna! Egy idõ után belefáradt a fülem, és már untam, hogy a szövegekbõl nem értek semmit, a basszus viszont remegteti a tüdõmet. Csodálkoztam is, hogy az elõttem dolgozó hangász személyzetet ez nem zavarta, és csak akkor avatkoztak be minimálisan, amikor egy-egy hangszer már besípolt kínjában. Így hát fél 11 tájban végül elszántam magam, és Andrejjával karöltve elhagytuk a helyszínt. Közben azért boldogok és elégedettek voltunk. Nem számítottunk rá, hogy egy olyan rétegzenével, amit a Quimby vagy az Effeta játszik, teltházat lehet csinálni a PeCsában. Ez pedig az volt, javarészt pedig olyan hallgatókkal, akik közül sokan még a tizenéveiket tapossák. Biztató, hogy ennyien vannak még (vagy már), akiknek többet jelent egy tartalmas élõ zenei koncert, mint egy discoban, technora átdühöngött este. Úgy látom, hogy lassan újjászületik az igényesség a közönség részérõl az értelmes, emberi gondolatokra, és vannak zenekarok, akik ezt a növekvõ igényt maximálisan ki tudják szolgálni, tovább tudják táplálni. Remélem, rövidesen a „vendég” Effeta zenei produkció is önálló koncertjén üdvözölhet majd ekkora tömeget saját rajongótáboraként. Hiszem, hogy ez nincs már túl messze! Kapcsolódó honlapok: Képek: [link] http://www.effeta.hu/ http://www.quimby.hu/ Daro / zenesz.info.hu |
||
targetry | 2005. dec.. 18. 08:21 | 19 |
![]() EFFETA Amit érdemes tudni a zenekarról... A zenekar 2000-ben alakult. Az eredeti elképzelés egy lemez elkészítése volt, hogy maradjon kézzel fogható, hallgatható emlék kamaszkorunk álmaiból. Sok-sok átalakulást, tagcserét követõen alakult ki a mai csapat, és mai stílus. Aki velünk voltak egy-egy idõszakon belül formálták, alakították a zenei hangulatot, hangzás világot. Ami lassan fejlõdött ki a mai karakterre. Mi a kezdetektõl, eltérõen gondolkodtunk a saját világunkról, gyermekkori, kamaszkori kötödéseink, élményeink, gyökereink, a saját szöveg és kizárólag saját zenei stílus kialakítása irányába ösztökéltek bennünket. Stílus meghatározásnál mindenki bajban volt, próbáltak bekategorizálni: dallamos rock, jazz-rock, beat, mára kialakult a sajátos hangzás, masszív rock alap – dob, basszus, ritmusgitár, szólógitár – és ezt egészítettük ki fúvósokkal, vokállal. A ritmusképletek sajátossá váltak a négy-negyedes ütemet kiegészítve, triolás ritmusképleteket használva megszületett a különleges lüktetése a daloknak: azaz a shuffle beat. A tagok zenei elõtanulmányai: beat, klasszikus és komoly zene, jazz, rock, és rock and roll formációk voltak, így mindenki hozott magával olyan elemeket amely jól illeszkedet, mégis önálló karaktert adott a hangzásnak. Kezdetektõl törekedtünk az önálló hangzás és szöveg világ megteremtése mellet. Stílus meghatározásánál mindig bajban voltak a kritikusok. Nehéz lett volna meghatározni a stílust, mert folyamatosan változott, kísérletezünk. Egy-egy dal elkészítése alkalmával számtalan formában próbáljuk eljátszani, variálva a tempókat és stílus elemeket. Így találtunk rá a blues és swing alapokon nyugvó triolás ritmusképletekre. A négy-negyedes rockos ritmusképleteket ma már tudatosan triolás végzõdéssel egészítjük ki, amelytõl a dalok furcsa, egyben izgalmas lüktetést kapnak, ez a shuffle. Azaz az Effeta meghatározó stílusa a Shuffle, természetesen sokszor az alternatív kategóriába, helyenként a ska-hoz hasonlítják a zenénket, de a figyelmes hallgató számára kitûnik a különbség. 2000. Az elsõ próbákat követõen féléven belül fellépésre hívtak minket, - a Csömöri sport csarnokba - abban a pillanatban 3 dal volt a repertoárunk, és az elsõ koncertre lázasan összeraktunk hat dalt. A munka feltüzelte a szunnyadó vágyat a koncert lehetõsége határozott munkára sarkalta a csapatot, és még ebben az évben elkészítettük elsõ demo felvételeinket - Jutka sohasem körhintázott Jászárokszálláson - címmel – amit soha senkinek nem mutattunk meg – és most sem tennénk meg, akkor sem ha bárki kérné. 2002. tavaszán elkezdtük a Félálom címû album felvételeit, amelyen javarészt instrumentális dalok szerepel, kerestük a helyünket és az énekesünket. Õsszel elkezdtük a koncertezést Budapesti klubokban, majd évvégén megnyertük a Legyen neked könnyû tehetségkutató fesztivált. Ettõl a pillanattól kezdve felpörögtek az események, meghívást kaptunk Mexikóba egy kilenc állomásos turnéra, a Hungaroton record’s szándék nyilatkozatot adott, hogy a következõ albumot kiadja. 2003. nyarán elkészült az Álom címû album, immár 13 dalt tartalmazó cd. A kiadó nem találta kellõen butának az anyagot, így szerzõi kiadásban a Periferic Record’s-nál jelent meg. A Budapest Rádió elkezdte játszani a dalinkat, és a Petõfi rádió 20-as kívánság listáján a 19 helyen landolt az egyik dal. Ebben az évben eljutottunk Vigántpetendre a Mûvészetek völgye fesztivál keretében. Írtak rólunk néhány cikket, kritikát az újságok, bájos interjúkat adtuk helyi rádióknak, televízióknak. 2004-ben folyamatosan koncerteztünk Budapesti és vidéki klubokban, felléptünk a Tokaj-hegyalja fesztiválon, és az év felfedezettje díjat vettük át a Vásárosnaményi Tisza-parti rendezõitõl. Úgy döntöttünk befejezzük az idõközben trilógiává nõtt zenei anyagot és elkezdtük az Ébredés dalainak kidolgozását. 2005. januártól – júliusig stúdióban dolgozott a zenekar, a HSB stúdióban Regenye Zoltán –Regi- zenei producer kezei alatt, sok-sok álmatlan éjszakát követõen, megszületett az Ébredés album, amelynek gondozását a Warner Music –mTon vállalta. Immár a Budapest Rádió, és az Exit magazin is média támogatónk lett. Felléptünk a Sziget fesztiválon, elsõ helyezést értünk el a Roxiget fesztiválon és õsszel a PUF zenekar elõtt izzítjuk a légkört. Fontosabb állomások a zenekar életében: 2002. „Legyen Neked Könnyû…” Az Effeta zenei produkció elsõ helyezést ért el az Erzsébet ligeti tehetségkutató koncert fesztiválon. 2003. A Mûvészetek Völgye A zenekar a fesztiválon a Vigántpetend-i tehetségkutató színpadán, másfélórás koncerten mutatkozott be. 2004. A Petõfi rádió slágerlistája A Effeta zenei produkció a közönség szavazatok alapján 200 együttes közül felkerült a Petõfi rádió 20-as slágerlistájára, ahol a 7. héten a 19. helyezést érte el. 2004. Tokaj –Hegyalja Fesztivál A Hegyalja fesztivál záró akkordjaként, szombat este az Effeta zenei produkció bemutatkozott az országos fesztiválok sorában. 2004. Tisza – Party. Az év felfedezettje díj A Vásárosnamény-i koncertsorozat rendezõi az év felfedezettje díjra jelölte az együttest. Önálló, egész estés fellépés keretében 2004. július 26-án került sor a díj átadására. 2005. Ébredés album megjelenése Hathónapos stúdió munka után megszületett az ébredés album. A HSB stúdióban Regenye Zoltán (Regi) zenei produceri segédletével, elkészült a csapat életének meghatározó albuma 2005. SZIGET Fesztivál Az Effeta bemutatkozott a Talentum színpadon. 2005. ROXIGET fesztivál Az Effeta zenei produkció elsõ helyezést ért el a Roxiget tehetségkutató fesztiválon, így a PUF elõzenekaraként koncert turnéra indul. 2005. Bandák Nagy Versenye (BNV) A csapat fellépett a Bandák Nagy Versenye cimû tehetségkutató versenyen. Albumok: EFFETA : Félálom szerzõi kiadás EF-680216 2002 CD Intro, Szavak, Örömök alkonya, Effeta, Hangok, 1 / 2 álom… Teljes játékidõ: ’21: 51 EFFETA : Álom szerzõi kiadás EF/ 2566-2003 II 2003 CD Utolsó csók, Mindegy, Unom már, Õrült, Vágy, Méz Kísértet, Citrom, Nem múlik el, Emlék, Esõ2, Ébressz fel, Álom Teljes játékidõ: ’51: 50 EFFETA: Ébredés Kiadja: Warner Music -mTon Ébredés, Látványszépség, Unicum, Szervusz babám , Presszó, Kimondja, Illúzió, Angyal vagy, Mozi, Mezítláb a sárban, Pörgés, Finálé Teljes játékidõ: ’38:04 Rólunk írták: Warner Music Az EFFETA zenei produkció Ébredés c. albuma épp úgy mozog az idõtlen dimenziók között, mint álom és ébredés valószínûtlen pillanatai közt. Ez az album még sem elvont mûvészkedés, hanem izgalmas, nagyon pörgõs shuffle beat, azaz nagyszerû mai modern tánczene. Izgalmas szövegekkel, egyedülálló dallamvilággal, fantasztikus trombita futamokkal megtûzdelt zenei produkciót hallhatunk, melyre biztosan táncra perdülünk. Az Effeta albuma méltán várományosa az év meglepetés lemeze cím megszerzésére. Bátran ajánljuk, nem fog csalódást okozni. Exit Magazin forrás: Exit magazin II évf.038 szám "Az Effeta bevallottan rendhagyó muzsika megalkotásán dolgozik, de ettõl nem kell megijedni, mert szerencsére cseppet sem erõltetett a végeredmény. Sõt tessék csak bátran közelebb jönni, esetleg néhány bemelegítõ mozdulatot is tenni, ez ugyanis, minden különlegességével együtt is jó fajta t áncolni való zene. Sõt, tessék csak bátran közelebb jönni, esetleg néhány bemelegítõ mozdulatot is tenni, ez ugyanis minden különlegességével együtt is jófajta táncolni való zene. A csapat Ébredés címû harmadik albuma szûk negyven percben kínálja a könnyed, szellõs rock- (vagy beat)zenei alapokon nyugvó, sok-sok fúvóssal és ügyesen kihasznált férfi-nõi vokálpárosítással támogatott, színes muzsikát, melyet egyébként szakszerûen shuffle beatként illik emlegetni. A dalokban egyszerre motoszkál valamiféle kajlaság és modorosság, de mindkettõbõl a kimondottan bájos fajta, úgyhogy az Effeta (továbbra is) jó ajánlat minden táncos kedvûnek altirock-rajongóktól egészen a ska-pártiakig. Online magazin Bátran ajánljuk, nem fog csalódást okozni. Sõt, nemcsak hogy nem okoz csalódást, de kimondottan élvezetes album született (a Félálom és az Álom címû lemezek után) az együttes, vagy ahogy magukat nevezik, zenei produkció mûhelyében. A 2002 óta koncertezõ Effeta muzsikája már maga is kuriózum a hazai palettán: miközben a hagyományos rockzenei felállás hangszereit használják, amellett kiemelt szerepet kapnak a fúvós hangszerek és a vokál is. Sajátos tánczenét játszanak, kemény alapokkal, amolyan igazi örömzenét, amelyben a kiváló szövegekre is mindenképpen érdemes odafigyelni. A zenekar stílusa, amelyet free beatként is jellemeznek — és a shuffle mint ritmikai képlet jellemzõ rá, sokszor a ska stílusra emlékeztetõ alapokkal —, két alapvetõ háttérbõl táplálkozik: a tagok beatzenei és klasszikus zenei elõtanulmányaiból. A tizenkét saját szerzeménybõl álló album egyetlen pillanata sem „engedi el” a hallgatótáját, nagyon pörgõs, megunhatatlan. Kimondottan jót tesznek a hazai zenei életnek az ilyen „vérfrissítõ” kiadványok! …és még egy kritika "Jó album, sõt nagyon jó album az Ébredés. Bátorság kell manapság, hogy egy zenekar, közhelyektõl mentes, értelmes szövegekkel jelenjen meg. Hallgatva a zenét ismét meglepõdöm - volt annyi fegyelem a csapatban, hogy a ma oly divatos sampleres kütyüket nélkülözze. Mégis olyan tömény és sûrû, vastag a hangzás, mint egy heavy metal bandáé. Ez az erõssége - nem számító, nem hatásvadász, hanem tiszta õszinte, színtiszta örömzene, jó kedvû buliérzés. A hangszerelés izgalmas megoldásokat mutat fel, az alapok masszívak, a fúvósok kiválóak, az ének tiszta és karakteres, a ritmus képletek pedig semmihez sem foghatóak, mert ilyen nincs is. Eddig még kevesen merték szétzilálni a jól bevált rock-os négy-negyedet. Az Effeta feje tetejére állítja a világot, a triolás ritmusképleteivel. Ettõl válik igazán érdekessé, semmi máshoz nem hasonlíthatóvá - azaz önálló stílussá." Az EFFETA elérhetõségei: Honlap: http://www.effeta.hu E-mail: info@effeta.hu |
||