If I Lose My Mynd

Telt múlt az idő, kihűlt a föld, a dinoszauruszok is kipusztultak lassan, Jézust is eltemették, már pontosan 2004 éve, amikor a korábbi Xperiment énekese Ávi Csaba és a dobos Török Gábor, korábbi zenekaruk széthullása miatt, és „zene nélkül mit érek én?” elmélet síkján, megalakították az Esaul nevű metálformációt. A duó, kezdetben inkább lelkes volt, olyannyira, hogy a sátánibb hangzás érdekében, maguk mellé vették Gabi „padtárást” Barabás Gergőt, aki nagyon szeretett már régóta babrálni, a hat húros hangszerével. Lassan Csabi is gitárt fogott és a triumvirátus elkezdett próbálgatni. Döcögősen ugyan, de megszületett egy-két szám, meg többnyire KoRn feldolgozások képezték a repertoárt a Forgách utcai próbaterem falai között. Basszus nélkül ugyan kissé furcsa volt hallani a dolgokat, de ez nem szegte a lelkesedést senkinél. Gabi volt a kulcsfigura, mivel 2004 év vége felé, az Ő ismeretségének köszönhetően, csatlakozott az akkor már If I Lose My Mynd névre hallgató zenekarhoz, Baricsa Gergő, alias Svéd, aki minden korábbi előképzettség nélkül basszusgitározni akart. Ez az elején kisebb-nagyobb sikerekkel járt. Az így kialakult felállás nem több, nem kevesebb, mint 5 próbát élt meg. Ez alatt olyan messzire nem jutott és nem is juthatott a zenekar, sőt 2005 augusztusára a banda, lagymatag pangásának hatására, ami 13 hét próba nélküli időszakot foglaltatott magába, különböző elképzelések és zenei ízlés miatt, békében megvált Ávi Csabitól, akinek azonban mind a mai napig köszönjük a kezdeteket, meg az irgalmatlan hangulatot a koncerteken. Csabi azóta az F.A.D. Alias Free Thinkers are Dangerous névre hallgató zenekar frontembere. Az If I Lose My Mynd pedig, egy kis vadászért meg egy hubiért, leszerződtette Grizner Tamást, akit a heves megyei alvilág csak Kexként emlegetett. A korábban már Carana Padma és Sun Numbers zenekarok énekeseként is szolgáló Kexel, az összeállítás egyelőre, annyira jónak bizonyult, hogy nóták egész armadája született meg. Fény, Álom Valóság, Testem Rabja. A zenekar kezdte felvenni a végső formáját és kirúgni magának egy viszonylag egyedül álló stílusirányzatot, amit csak „matekmetálként” emlegettek. „Ebből négy, abból nyolc, abból meg tizenkettő.” – Barabás Gergő. Elkezdődött, ha lehet így mondani, a tudatos rákészülés, a nyilvánosság elé lépésre. Folyamatos próbákkal és újabbnál újabb dalokkal, lassan kialakult egy 7-8 dalból álló repertoár, amiben helyet kapott a Deftones – My Own Summer című dala is. A viszonylagosan nyugodt próbáknak köszönhetően, a zenekar alig egy évvel a végleges felállás elérése után, 2006. május 5én, a Vörös Yukban adta első koncertjét, a Horváth Eszter Emlékest keretében. A rengeteg pozitív visszajelzés, és a látottak alapján a zenekar tovább folytatta azóta is tartó élő fellépéseinek sorozatát.
Folyamatosan koncertezünk, próbálunk, tehetségkutató fesztiválokon próbálunk szerencsét, igyekszünk egy igazi zenekar képéhez hasonlítani, de leginkább a Zene az, ami mindannyinkat mozgat és a közönség az, ami miatt mindig is érdemes lesz. Reméljük minél hamarabb, találkozunk majd személyesen is a színpad előtt! KőRokk!