3427 zenekar 12453 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Koncertbeszámoló

2013. július 28. | Hori

Anna and The Barbies vs. Indygo a ZP-ben

Copyright:

Mint arról már korábban beszámoltunk, szerdán koncertet adott a ZP-ben az Anna and The Barbies. Az esemény 20 órai kezdettel volt meghirdetve, de feltüntették, hogy lesz előzenekar is az Indygo képviseletében, így aki teheti, jöhet korábban, mert 19 órától már lehet hangolódni a bulira. Az Anna and The Barbiesról mindenkinek megvan a kialakult véleménye, lehet őket szeretni, nem szeretni, de tény hogy jó hangulatot tudnak csinálni, ha úgy van, és általában úgy van...

Én személy szerint még az „ősidőkben” ismertem meg őket, amikor még csak kis klubkoncerteken próbálkoztak elindulni az ismertség felé vezető rögös úton. Már akkoriban is próbálták az öltözékükkel felhívni magukra a figyelmet, azonban nem emiatt szerettem meg a zenekart. Azidőben két hihetetlenül tehetséges vokalistájuk volt, akik nagyon sokat dobtak a produkción és velük nagyon egyben volt a zenekar. Azóta már mindketten szólókarrierbe kezdtek, és több-kevesebb sikerrel önállóan boldogulnak. Maga az Anna and The Barbies-jelenség nekem kicsit soknak bizonyult. Mindig az volt az érzésem, hogy azért öltözködnek, viselkednek feltűnően, mert egyébként a zenéjükkel nem tudják felkelteni az érdeklődést. De, mint mondtam, lehet őket szeretni, nem szeretni, amit csinálnak, az eladható.
 
A szerdai koncertre annak rendje és módja szerint megérkeztem olyan 19 óra körül, buli előtt még kikértem egy frissítőt a Szeparéban. Az előzenekar éppen mellettem hangolódott - a rendelésük alapján elég rock’n’roll arcok voltak a srácok. Ezek után már kíváncsian vártam, hogy mit nyújtanak a fellépésen, bár a pultnál kért italok után már azon sem csodálkoztam volna, ha odáig el sem jutnak, de szerencsére sikerült abszolválniuk a feladatot, és kezdetét vehette a „méltán híres” Indygo együttes koncertje. A srácokat elnézve a színpadon az volt az első gondolatom, hogy ezek vajon hol találkozhattak össze, mert gyakorlatilag két azonos stílusú embert nem találunk volt a csapatban. Volt ott kiöregedett szépfiú, brutál-metál arc, egy „hihetetlen, hogy ő nem meleg”-fiú, meg minden, ami szem-szájnak ingere . A zenekar frontemberét futólag már ismertem, hiszen régóta próbálja bontogatni a szárnyait, és gyakorlatilag az összes említésre méltó tehetségkutató műsorban próbálkozott már. A felállás alapján kíváncsian vártam a koncertet. 
 
 A 19 órás kezdésre még nem igazán érkeztek sokan, csak úgy szállingóztak az emberek, és rajtuk is érződött, hogy ők nem az Indygo fan club helyi képviselői. Páran azért odaálltak a színpad elé, bár gondolom, csak azért, mert ott volt árnyék, de jól nézett ki, hogy legalább van ott valaki. A zenekaron az elején még érződött, hogy zavarban vannak, mert nem várta őket emberek hada a tánctéren, de a harmadik-negyedik számra nagyon belerázódtak és érezhető volt, hogy a közönségnek is tetszik, amit csinálnak. A zenéjük nagyon élvezhető, picit zúzos, picit popos, de mindenféleképpen dallamos és hallgatható. A szövegek mondanivalóval bírtak, persze azért hatalmas filozófiai téziseket nem bontakoztattak ki, de voltak bennük összefüggések, és azt hiszem a mai világban már ez is elég ahhoz, hogy értékelhető legyen egy produkció. Mindent egybevetve nagyon jó kis buli kerekedett, ajánlom mindenkinek.
 
Ezek után következett a főkoncert, az Anna and The Barbies. A zenekar produkcióját nem nagyon kell bemutatni senkinek, mivel gondolom, már mindenki unalomig hallgatta a zenéjüket sőt valahol koncertjüket is látta, hiszen minden fesztiválon megtalálhatóak kicsiny országunkban. Az Anna and The Barbies jellegzetessége, hogy a közönség bevonásával egész jó hangulatot tudnak varázsolni a koncertek alatt, és erre általában a teljes hallgatóság nagyon vevő. Én most úgy éreztem, hogy ez egy picit alulmúlta a várakozásokat. A közönséggel nem volt baj, ők próbáltak együtt élni a történésekkel, de zenekar úgy játszotta a dalokat, mintha már unnák azokat - ez sajnos rányomta a bélyegét a teljesítményre. Úgy látszik, a kúriás tábor tényleg nagyon megviselte őket, de azért bízunk benne, hogy lassacskán regenerálódnak. 
 
Összességében azt kell, hogy mondjam, hogy ezen az estén az Indygo lejátszotta az Anna and The Barbies-t. Remélem, még lesz alkalmam találkozni a srácokkal, mert tényleg ígéretes, amit csinálnak. Annáéknak pedig kívánom, hogy mihamarabb zökkenjenek vissza a régi kerékvágásba.
 
Hori
 
 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

Hozzászólások
baligal 2013. aug. 2.  15:48 1
UGYANARROL A KONCERTRŐL ITT EGY KRITIKA A NAPOS OLDALRÓL...:) talán jobb helyre szólt a jegye, talán hidegebb volt a söre.....:)
[link]
   

2019. szeptember 16.

Mókás kedvű Morcheeba koncert a Balaton Piknik legvégére

Voltunk már Morcheeba koncerten többször is korábban, de mindeddig egész más élményt nyújtottak a brit együttes fellépései. Gondolkoztunk, mi történhetett tegnap az énekesnővel, és arra jutottunk, vagy valamilyen tudatmódosító, vagy pusztán a Balaton, az éjszakai fényekben pompázó Gömbkilátó, és/vagy az erdő illata igézhette meg őt, hogy olyan bolondozós hangulatba jusson…de igazából mindegy is, a hangja csodás volt ezúttal is, a fellépés pedig egyben energikus, kellemes és bájos! Tovább

2019. szeptember 16.

Altatódal, háttérzene – de így imádtuk: José Gonzalez volt a Balaton Pikniken

Nem voltunk félrevezetve, tudtuk, mire számítsunk zenei fronton a Balaton Pikniken. Büszkén hirdették a szervezők az eseményleírásban, hogy nem fogjuk kirúgni a ház oldalát, és hajnalig bulizni se akarunk, helyette chillezős, kellemes, háttérzenének való fellépésekre készüljünk. Így is volt, köszönhetően José Gonzaleznek – amit vártunk, meg is kaptuk, élmény volt. Tovább

2019. augusztus 21.

Tűzijáték helyett Bury Tomorrow

2019. augusztus 20-án tért vissza hozzánk Nagy-Britannia egyik legjobb metalcore bandája, hogy a sok előzenekaros, matiné időpontos koncert és fesztiválos fellépés után végre önállóan, saját jogon adjanak egy felejthetetlen koncertet a rajongóiknak. A bemelegítésről a két év hiátus után visszatérő Inhale Me gondoskodott. Tovább

2019. július 29.

Pénteki levezetés, avagy Nova Prospecten jártam

A csütörtöki Architectset muszáj volt valami könnyedebb, de legalább annyira szerethető koncerttel lefojtani, a Nova Prospect tetőteraszos bulija az A38-on pedig erre tökéletes választásnak bizonyult. A bemelegítésről a szegedi Colmena és a fővárosi Touch Me Not gondoskodott. Tovább

2019. július 29.

Az Architects még mindig hibátlan élőben

Csütörtökön a brit metalcore legjobb élő bandájának választott Architects bizonyította a Budapest Parkban, hogy maximálisan kiérdemelték a fenti titulust! A bemelegítésre csak honfitársakat hoztak a szigetországból, névlegesen a Loathe, a Rolo Tomassi és a While She Sleeps bandáját, akik mind méltónak bizonyultak a hatalmas színpadra. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky