3428 zenekar 12452 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Koncertbeszámoló

2014. január 27. | govinda

Long live rock’n’roll, long live Ivan & the Parazol

Copyright:

Január 23-án a Muzikum klubban került sor az Ivan & the Parazol kollektív születésnapjának megünneplésére. Joggal számíthattunk arra, hogy világégés-szerű buli legyen belőle, de tulajdonképpen egy hangulatos, bensőséges, boldog kis „zsúr” kerekedett – ami egyébként semmivel sem volt rosszabb, mintha szétszedtük volna az egész nyolcadik kerületet.

Nyolc óra tájban már tömve volt a Muzikum fogadóterme, aminek egyrészt örültünk, hiszen ez azt jelentette, megint sikerült egy népes közönséget összehozni, másfelől viszont már akkor baljós érzés fogott el, eléggé levegőtlen helyiségről lévén szó. A személyzetnek köszönhetően azonban legalább a fárasztó manőverezés alól mentesültünk – dicséret jár nekik ezért, és az egész este folyamán nyújtott készséges segítségért. No de vissza a koncerthez: néhány perccel bejutásunk után a teljes közönség megrohamozta a nagytermet, de sem akkor, sem pedig a későbbiekben nem volt részünk a klubkoncerteken megszokott helyezkedésben, tülekedésben, szükséges kellemetlenségekben – mintha tényleg mindenkin kizárólag az öröm és a büszkeség uralkodott volna.

Hogy nem is egy, hogy nem is kevés dologra van oka a zenekarnak és a közönségnek is büszkének lenni, azt rögvest az első két „programpont” bizonyította: egyfelől Horváth Gergelynek, az MR2 jól ismert hangjának elismerő felkonf-beköszöntője, másfelől az ezt követő 10+ perces kisfilm, amely a csapat két amerikai turnéjának videoanyagából készült. Aki valamiféle nagyszabású, dicsőséges bemutatóra számított, annak csalódnia kellett: kaptunk helyette egy színes, felszabadult hangulatú, poénos válogatást az Államokban eltöltött néhány hétről – olyat, mint a banda maga.



A hallgatóság már a kisfilm közben is dalra fakadt, hiszen a felvételek alatt néha-néha felcsendülő két új kedvenc szövegét minden alkalommal lelkesen és hangosan skandálták. Az élőzenére sem kellett sokat várni: néhány perccel a turnéfilm vége után be is robbant a Hitmakers. Az ígéreteknek megfelelően az első nagylemez dalai kerültek terítékre, a korongról megszokott sorrendben (plusz egy régi, két új, és a szokásos Omega); igaz, hogy ezzel a koncert menete kiszámíthatóvá vált, de azt hiszem, pont azt az otthonosságot teremtette meg, ami az egész estére jellemző maradt. Tudtuk, mikor melyik opus következik, ami nem jelentette azt, hogy takarékra állítottuk volna a lángot. Igazából minden egyes számot A-Z-ig együtt énekelt a közönség (Iván néhányszor át is adta a stafétát), és akármerre néztünk, mindenhol jókedvű, felszabadult, vigyorgó, tomboló embereket láttunk. A helyszín, az alkalom, a hangulat mind egy igazi örömünnepet teremtettek. (Az egyetlen kellemetlenséget a borzasztó meleg és légszomj jelentette, de valahogy erről is sikerült mindenkinek megfeledkeznie.)



Más szempontból is különleges volt ez az alkalom, hiszen a szerencsések a jegyük mellé megkaphatták a limitált példányszámú fotóalbum egyikét, amely szintén az amerikai tivornyák és kalandok anyagából készült, főként Vitáris Iván valamint Paul McRae, Simon Bálint és Róder András képeivel és kézzel írott kommentárokkal, ami igazán szerethetővé teszi a kiadványt.



A fellépés után a lelkesebb-bátrabb hölgyek és urak dedikáltathatták frissen megszerzett vagy épp már meglévő relikviáikat (nem voltak kevesen!), valamint belekóstolhattak a gigantikus szülinapi tortába is (a roham után mi is megkóstoltuk, nem volt rossz).

A legfontosabbak mégsem a kedves és ötletes gesztusok voltak, hanem a tény, hogy egy alig négy éves múlta visszatekintő csapat máris ennyi mindent tudhat maga mögött. Sokszor, sokféleképpen megosztottam már veletek, hogy mindennek a kulcsa a hitelesség és az alázat – amíg ezek a „gyerekek” ennyire lelkesek, ennyire önmaguk és ennyire nyitottak tudnak maradni, addig elérhető célpont marad a Wembley, ahol Horváth Gergő szerint a nyolcadik évfordulót fogjuk ünnepelni. Merthogy a tehetségük sosem volt kérdéses.

Találkozunk az ötödiken! (Remélhetőleg) márciusra pedig jön az új lemez, a Mode Bizarre. Nagyot szól majd, azt hiszem.

govinda
 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2020. február 20.

Háromszor is Unearth!

Egy éven belül már harmadszor járt nálunk 2020. február 19-én a metalcore alapbanda, ezúttal a Prong, a Dust Bolt és a Sinaro társaságában. Az A38 adott otthont a bálnak, ami már tavaly is remek helyszínnek bizonyult, hiszen a Darkast Hour-ral közösen már fullra tette a banda a bárkát. Annyit elárulhatunk mindenféle spoiler nélkül: most sem okoztak csalódást! Tovább

2020. február 6.

A téli formáját hozta a Slipknot az Arénába

Tavaly nyáron, a Volt Fesztiválon akkorát ment a kilenc maszkos őrült, amitől elhittem nekik, hogy a We Are Not Your Kind lesz az A lemez… Aztán kijött a korong, ami csalódást okozott, a Slipknot pedig visszatért hozzánk, hogy promotálja a lemezt, de ez sem ment annyira flottul. Plusz itt volt még a Behemoth is, de hát… Tovább

2020. február 4.

Telet temetett a The Biebers a Hajón!

Hatalmas, forró hangulatú, teltházas koncerttel indította 2020 második hónapját a The Biebers, hiszen minden jegy elkelt a téltemető/turnéindító koncertjükre. Puskás Petiék nem is okoztak csalódást, minden tőlük telhetőt megtettek, hogy meghálálják a rajongók bizalmát. A hangulat megalapozásáról a szintén fővárosi The Palace gondoskodott. Tovább

2020. január 21.

Évet nyitott nekünk a Fish!

Szombaton, azaz 2020. január 18-án megindult a 2020-as koncertszezon, legalábbis az ország egyik legjobb koncertbandájának, a Fish!-nek. Krisztiánék nem is sokat teketóriáztak, a Barba Negrában ismét lefektették az alapszabályt: ha házibuliról van szó, ők a legjobbak! Tovább

2019. december 4.

Budapest, are you with us? – Avagy Ghost-on jártunk

Papa Emeritus, alias Tobias Forge, december 3-án este elhozta nekünk okkult színházát a Papp László Sportarénába és mindenkit elvarázsolt a humorával és a zenéjével. Viszont el kell ismernem, hogy igaza volt azoknak, akik azt mondták, hogy zeneileg sem rossz ez az egész Ghost mizéria, de látványelemekkel és a show-val együtt minimum ötször olyan erős. Melegített a svéd Tribulation és az amerikai All The Witches. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky