3429 zenekar 12454 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Koncertbeszámoló

2012. április 3. | Bertoni

Hippie-hangulat a Müpa színpadán - MR2 Akusztik+, The Carbonfools

Copyright:

Április 1-jén vasárnap a Művészetek Palotája adott otthont a népszerű zenekar, a Carbonfools „újjászületésének”. Kíváncsian vártuk, mit sikerül akusztikusan kihozni a jól ismert pörgős számaikból, és egyáltalán hogy érzik majd magukat a srácok a székhez kötött közönség előtt. 

A Carbon koncertjeinek általában van egy alaphangulata – a leglelkesebb rajongók megszokták, hogy alig pár lépés választja el őket a színpadtól, videózhatnak, sikítozhatnak, stb. Minderre a Müpában nem nyílt lehetőség, helyette viszont számos egyéb előny kínálkozott például a technikai felszereltség és az oly sokat emlegetett kiváló hangzás révén. 
 
Már a jegyárakból valószínű volt, hogy nem a tini lányok lesznek többségben a közönség soraiban, hanem inkább a zene iránt komolyabban érdeklődők. Viszont akik ide nem jutottak el, hétvégén az m1-en bepótolhatják a lemaradást. (Persze a legjobb részeket úgyse lehet visszajátszani, de ez már legyen a nézők gondja.) Miután mindenki szerencsésen átevickélt a csúszós padlón az ülőhelyéig, és az illegális vizes palackok is visszakerültek a retikülökbe, a bemondó néni pedig (kissé túlvilági hangon) figyelmeztetett, hogy a mobiltelefonokat illik kikapcsolni – kezdetét vette a produkció.
 
A Hippie Song klipje nyitott a kivetítőn, majd megérkezett Pisti és Balázs. Már csak azért sem egyszerű koncert volt ez, mert szabályosan jelmezben voltak (kicsit mókásan): trapéz gatya, hosszú ing, napszemüveg, stb. A színpadon is szivárványszínű és strasszos vásznak hevertek itt-ott, illetve még a mikrofonállványt is beöltöztették, nehogy kilógjon a sorból. Az i-re a pontot a három statisztalány tette fel, akik a színpad bal sarkában lötyögtek, ücsörögtek, írtak-olvastak, szóval mindenféle hippie-s dolgot csináltak. A Santa Bay-nél Milán kifejezetten jól mutatott a napszemüvegén visszatükröződő reflektorral, Pisti pedig amellett, hogy totálisan George Harrison-képet vágott, egyre többet használja a mikrofont (mármint éneklés céljából).
 
A látvány tehát nagyon pontosan meg volt tervezve, a kivetítőkön is minden számhoz külön videó futott: a hóbagolytól a holdkrátereken át a tűzijátékig változatos és hangulatos motívumokkal. Azt mondjuk sajnálom, hogy a black rainbow-ra direktbe nem találtak ki valami vizuális effektet, de talán majd máskor. 
 
Térjünk rá a lényegre, a zenére. Nagyon kitettek magukért, rengeteg újdonságot hoztak, például ott volt rögtön az elején a Hideaway egy szál gitárkísérettel. Helyből családias hangulatot teremtettek, ami később szó szerint is megvalósult, hiszen a Fehér családból hárman is közreműködtek egyszer ténylegesen is elfehérítve a színpadot (Adrienn és Gábor a Singer Street-tel, Fehér András zongorán és persze az elmaradhatatlan betétdallal), illetve id. Fekete István trombitán. A legjobban mégis az tetszett, hogy mennyi elismeréssel és büszkeséggel tapsolták meg egymást – hol látunk ma ilyen önzetlenséget még családon belül is? 
 
Balázs egy interjúban már említette, hogy szólóénekesként szeretne olyan dalokat csinálni, amikben sokkal központibb az énekhang. Azt hiszem, ez most az együttes szintjén is megvalósult – néha annyira lírai volt, hogy egy tehetségkutató zsűritagjai azt mondhatná: „fiatalember, ez igen, végre valaki, aki belehal a dalba”. 
 
A légkör a második-harmadik számra teljesen feloldódott, fokozatosan elkezdtek tobzódni a hangszerekben, úgyhogy néha már az ember gyomrában is szólt a zene, de épp ettől lett sokkal több, mint egy átlagos fellépés. A pörgős részeknél például csukott szemmel egy perc alatt el lehetett szédülni, ami azért valljuk be, ritka jelenség (és nem tanácsos utána rögtön felkelni a székről). Ismerve az eredeti verzióit a számoknak, kicsit olyan volt, mintha nem tombolták volna ki teljesen, hanem megtartották volna a lendületet egy feszültségponton, amitől még nagyobbat ütött az egész. Szóval hippie-hurrá, nagyon élvezetes, igazi csemege volt az este, és szerintem a közönség nagy része észre sem vette, hogy teljes 90 percig tartott a felvétel.
 

Bertoni 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2020. február 20.

Háromszor is Unearth!

Egy éven belül már harmadszor járt nálunk 2020. február 19-én a metalcore alapbanda, ezúttal a Prong, a Dust Bolt és a Sinaro társaságában. Az A38 adott otthont a bálnak, ami már tavaly is remek helyszínnek bizonyult, hiszen a Darkast Hour-ral közösen már fullra tette a banda a bárkát. Annyit elárulhatunk mindenféle spoiler nélkül: most sem okoztak csalódást! Tovább

2020. február 6.

A téli formáját hozta a Slipknot az Arénába

Tavaly nyáron, a Volt Fesztiválon akkorát ment a kilenc maszkos őrült, amitől elhittem nekik, hogy a We Are Not Your Kind lesz az A lemez… Aztán kijött a korong, ami csalódást okozott, a Slipknot pedig visszatért hozzánk, hogy promotálja a lemezt, de ez sem ment annyira flottul. Plusz itt volt még a Behemoth is, de hát… Tovább

2020. február 4.

Telet temetett a The Biebers a Hajón!

Hatalmas, forró hangulatú, teltházas koncerttel indította 2020 második hónapját a The Biebers, hiszen minden jegy elkelt a téltemető/turnéindító koncertjükre. Puskás Petiék nem is okoztak csalódást, minden tőlük telhetőt megtettek, hogy meghálálják a rajongók bizalmát. A hangulat megalapozásáról a szintén fővárosi The Palace gondoskodott. Tovább

2020. január 21.

Évet nyitott nekünk a Fish!

Szombaton, azaz 2020. január 18-án megindult a 2020-as koncertszezon, legalábbis az ország egyik legjobb koncertbandájának, a Fish!-nek. Krisztiánék nem is sokat teketóriáztak, a Barba Negrában ismét lefektették az alapszabályt: ha házibuliról van szó, ők a legjobbak! Tovább

2019. december 4.

Budapest, are you with us? – Avagy Ghost-on jártunk

Papa Emeritus, alias Tobias Forge, december 3-án este elhozta nekünk okkult színházát a Papp László Sportarénába és mindenkit elvarázsolt a humorával és a zenéjével. Viszont el kell ismernem, hogy igaza volt azoknak, akik azt mondták, hogy zeneileg sem rossz ez az egész Ghost mizéria, de látványelemekkel és a show-val együtt minimum ötször olyan erős. Melegített a svéd Tribulation és az amerikai All The Witches. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky