2008. október 26. | Baranyi Ágnes

Sztárra éhes lánycsoportok és a többi...James Blunt

Bizony, akik a busás jegyárak ellenére tegnap este az Arénát választották, nem mindennapi show-ban részesülhettek, ami egyrészt annak köszönhető, hogy James és csapata kicsit sem fukarkodott a technika ámulatba ejtő vívmányaival, másrészt pedig annak, hogy ez az egyszerű, kedves angol srác egész Arénát besugárzó személyisége mélyen lenyűgözte a nagyérdeműt. Volt, aki meg sem állt a padlóig.

A másfél órás virtuális és akusztikus orgazmus megkezdésével egészen este 9-ig váratták a közönséget, aminek az összetételét oroszlánrészben alkották a romantikus dallamokra éhes 2-5 fős lánycsoportok és az andalogni vágyó, egymásba kapaszkodó szerelmespárok. Úgy tűnt, a tömeg nagy része, a koncert megtekintésének a kényelmes, ülve-élvezkedős verzióját választotta, így a küzdőtér elég szellősen maradt, jobb oldala gyakorlatilag üresen tátongott, amit később is csak egy extázisba zuhant pár performance-a töltött ki. A sok „betáncolnivaló” hely ellenére az emberek még akkor sem érezték az aktívabb mozgás igényét, mikor felgyúltak a fények és kedvencük olyan osztály bohóca módjára 100 wattos vigyorral végigmasírozott a színpad hátsó részébe emelt „befutón”. Blunt a Breathe-el indított, azután az ismertebb Wiseman-be már ímmel-ámmal a közönség is beszállt, az igazi „néphang” azonban csak az I Really Want You-nál szólalt meg. Innentől kezdve a hangulat egyenes irányt vett felfelé, a szerelmes vidámkodást csak a háborús emlékek ihlette No Bravery törte meg kissé, melankolikus hangulatával és a vásznakra kivetített nyomatékosító képsorokkal.

Ami ezután következett, arra csak a fanatikus James rajongók lehettek felkészülve, úgy tűnt azonban a közönség nagy része nincs tisztában Blunt koncert-hóbortjaival, mert igencsak meglepődtek, mikor az izgága srác leugrott a színpadról, megkerülte a kordont és gyakorlatilag körberohanta az Arénát. Miután örömmámorban felszaladt a lelátóra, körbepacsizott a közönséggel és jól megölelgetett egy tolószékes hölgyet, a hangosító pult felé vette az irányt, ahol egy emelő és egy komplett pianínó várta. A közönség talán a Goodbye My Lover című dalnál térhetett magához, aminek a refrénje betöltötte az egész csarnokot, és hallhatóan a szíveket is, kétség kívül ez volt a koncert legmeghatóbb pillanata. James-ünk néhány szám után visszatért a színpadra, ahol billegett egyet a zongora tetején, hátha nem sokkolta le még eléggé a nagyérdeműt. Elhangzott a hőn áhított You’re Beautiful, majd a koncert végezetével kedvencünk egy fotót próbált készíteni a közönségről, azonban ironikus, hogy a profi fény- és színpadtechnika dacára pont ez a kisgép mondott csütörtököt. Az esetet James Blunt egy „Fuck it”-tel kommentálta, és hozzáfűzte, hogy majd legközelebb. Reméljük, hogy minél közelebb lesz az a legközelebb!

Baranyi Ágnes