| 1. |
Képek, amiket nézek csak színes fények,
Jó ez a felbontás!
Tényleg, csak az a lényeg, soha ne kérdezd meg:
A világ miért oly más?
Falak között éled le az életed,
Az ajtón túl már nem az vár, mint képzeled.
Miért kell önszántadból rabbá válni?
Miért kell a hazugságot szentül hinni?
Csak fény! Csak hang! Ami hív:
Hogy ülj le, ne kérdezz,
Csak nézd! Csak halld! Mi a hír:
Ami minden nap mérgez, míg élsz!
Sztárok és délibábok, na ne mondjátok,
Hogy ez az élet vár!
De várok, valamit látok: fekete rácsok
És kiabálok már!
Falak között éled le az életed,
Az ajtón túl már nem az vár, mint képzeled.
Miért kell önszántadból rabbá válni?
Miért kell a hazugságot szentül hinni?
Csak fény! Csak hang! Ami hív:
Hogy ülj le, ne kérdezz,
Csak nézd! Csak halld! Mi a hír:
Ami minden nap mérgez, míg élsz!
Csak fény! Csak hang! Ami hív:
Hogy ülj le, ne kérdezz,
Csak nézd! Csak halld! Mi a hír:
Ami minden nap mérgez, míg élsz!
dalszöveg
Képzavar |
0:00 |
|
| 2. |
Fájdalomban ébredtem,
Egy test-börtönbe zárva.
A földhöz láncolt ember-élet
Jött ma napvilágra.
Hideg fényben vak vagyok,
S mozdulni is fájna.
Ezer érzés támadása
Az új életem átka!
Testben a lélek mennyit ér,
Ha tudod, hogy egyszer véget ér?
A pillanat íze az élet maga,
S az Örökkévaló semmiség!
Ki szárnyakkal született, mit sem ért,
Ha egy halandó ember az égre néz;
Mit érez, ha a felhők közé
Egy pillanatra visszatér!
A Túlvilág oly végtelen,
Hol szél-sebesen szálltam.
Az öröklétért cserébe
A szabadságot kaptam.
Azt is tudom, amit már
Kevés ember érez:
Hogy a sors egy kard a kezedben,
Mit bátorságod élez!
Testben a lélek mennyit ér,
Ha tudod, hogy egyszer véget ér?
A pillanat íze az élet maga,
S az Örökkévaló semmiség!
Ki szárnyakkal született, mit sem ért,
Ha egy halandó ember az égre néz;
Mit érez, ha a felhők közé
Egy pillanatra visszatér!
Testben a lélek mennyit ér,
Ha tudod, hogy egyszer véget ér?
A pillanat íze az élet maga,
S az Örökkévaló semmiség!
Ki szárnyakkal született, mit sem ért,
Ha egy halandó ember az égre néz;
Mit érez, ha a felhők közé
Egy pillanatra visszatér!
Végre szabadon élhetek:
Sírok, nevetek, vétkezek!
Angyal voltam, Ember lettem,
Örök élet ég veled! Ég veled!
dalszöveg
Halandó |
0:00 |
|
| 3. |
Dalszöveg: Egy pillanatban Lehet, hogy tiéd, tiéd minden.
Lehet, hogy nagyon egyedül vagy,
De biztos nem tudod, mit kell tenni,
Hogy megkapd azt, amit a pénz nem ad.
Lehet, hogy nincsen, nincsen semmid,
És lehet, hogy nagyon egyedül vagy.
Lehet, hogy nem ért, nem ért senki,
De megküzdesz azért, amit akarsz.
Harcolj, amíg bírsz!
Egy pillanatban érezd meg: mit érsz!
Ne add fel, míg élsz!
Tudod, hogy tiéd, tiéd minden.
Tudod jól, hogy nincs, nincs határ.
Tudod, hogy soha nem hibázhatsz,
Ha mindig csakis felfelé szállsz.
Harcolj, amíg bírsz!
Egy pillanatban érezd meg: mit érsz!
Ne add fel, míg élsz!
Harcolj, amíg bírsz!
Egy pillanatban érezd meg: mit érsz!
Ne add fel, míg élsz!
dalszöveg
Egy pillanatban |
0:00 |
|
| 4. |
Vársz – hogy valaki megmondja, hogy mit tehetsz, csak
Vársz – felemészt a gyűlölet, de mégis
Vársz – nem hiszed, hogy elszökhetsz,
Elgázolnak, ellöknek, beléd rúgnak, felkötnek.
Lásd – az égen mindig ott a csillag!
Lásd – szétfeszíthet, szétrombolhat a
Vágy – hogy elérhesd és meghódíthasd,
Tiéd legyen minden, ellenfeled nincsen!
Szállj – ahogy szállni csak a hősök tudnak!
Szállj – a múlt képei a porba hullnak.
Kár – hogy nem tudod még, mit tehetnél.
Nem láthatsz, csak nézel, világtalan végzet!
Ne várd a végét, úgyis túl korán jön el!
Játék közben téged pont a játék nem érdekel.
Nincs szükséged másra, egy apró szikra kell,
Lángra lobbant, minden sorban lassan égig emel.
Ne várd a végét, úgyis túl korán jön el!
Játék közben téged pont a játék nem érdekel.
Nincs szükséged másra, egy apró szikra kell,
Lángra lobbant, minden sorban lassan égig emel.
Mondd, életed miért rontod el: /Nincsen jó/
Nincsen jó és nincsen rossz, ezt csak Te döntöd el. /Te döntöd el/
Kínzod magad és a világra kened
És azt hiszed, hogy minden rendben.
Hány éve alszol? Nem harcolsz! A válasz /Nem érdekel!/
Ne várd a végét, úgyis túl korán jön el! /Nem jön el!/
Játék közben téged pont a játék nem érdekel. /Érdekel!/
Nincs szükséged másra, egy apró szikra kell, /Nem kell!/
Lángra lobbant, minden sorban lassan égig emel…
dalszöveg
Égig emel |
0:00 |
|
| 5. |
Üdvözöllek a világomban,
Mit lelkem mélyében találsz.
Itt én vagyok a föld, itt én vagyok a víz,
Én vagyok minden, mit látsz.
Homokból teremtett várak,
Néznek rád, bármerre jársz.
Itt én vagyok a kezdet, én vagyok a vég,
Én vagyok minden, mire vársz.
Jöjj és érezd: nem kell félned,
Új nap ébred rád,
A világod már vár!
Nem számít, mit hittél.
A világ, amiben éltél,
Választ nem adott semmire,
De igazán nem is kértél.
Ébredj fel!
Képzeld el:
Bármi vár,
Nincs határ!
Üdvözöllek a világodban,
Nézz körül, mi mindent látsz!
Itt egy valami fontos, egy valami kell,
Ezért harcolsz, erre vágysz.
Ott, ahol már a pénzed nélkül
Reményt soha nem találsz,
Ott mi marad, ha vége, mit ér az egész,
Ha arcokat már nem is látsz?
Jöjj és érezd: nem kell félned,
Új nap ébred rád,
A világod már vár!
Nem számít, mit hittél.
A világ, amiben éltél,
Választ nem adott semmire,
De igazán nem is kértél.
Ébredj fel!
Élned kell!
Bármi vár,
Nincs határ!
Nem számít, mit hittél.
A világ, amiben éltél,
Választ nem adott semmire,
De igazán nem is kértél.
Ébredj fel!
Élned kell!
Bármi vár,
Nincs határ!
Ébredj fel! /Ébredj fel!/
Élned kell! /Élned kell!/
Bármi vár, /Bármi vár,/
Nincs határ! /Nincs határ!/
dalszöveg
Nincs határ |
0:00 |
|
