ZöldÖvezet

ZöldÖvezet – Hang a végtelenben

Áll ércnél maradandóbb művem,
Mely nem vész el a tűzzel,
Rohanó idővel, az eltakaró földdel
Sírhalom, ha zöldell, s én elvesztem a köddel

Paloták, ha dőlnek, ez megmarad örökre
Napról-napra többen, adják körbe-körbe
Az sem baj, ha görbe a kép a tükörben
Kezeink ökölben, haladunk előre, hiába ölnek

Az élet egy nagy folyam, benne rengeteg kis sziget,
Ahol partot ér a hajó, ahova érzéseket vihet
Egy keleti hip-hop csapat – név szerint az Övezet,
A maradandóság felé mondd, melyik út vezet?

Refrén:
Én maradandót alkotok, mint a világ hét csodája,
Egy kicsit más a műfaj, de ez sem vész majd kárba,
Ha érzed, amit érzek, ez megmarad a fejben,
Örökké szól a hang a végtelenben

Ha a sorok összeállnak, majd csak elhagyják a számat,
Mint a madarak szállnak, láttál már ilyet százat,
De vigyázat! Könnyedén leigázhat,
Szétszakít, majd földbe döngöl, mint a 20. század,

Hogy maradandó lesz nem hiszem, de mindenképpen törekszem,
Mint az első szerelem ízét, mindenhova elviszem,
És elhiszem, hogy marad valami a fejekben, de
Időtlen idők múlásával csak egy kopott érdemérem,

Mit tettem, mit akartam, a szemedbe a fényt,
Hogy elmondjam az élet - tudod - nem egy lányregény,
Nagy az igény, de ki az, aki figyel?
Ugyanúgy elmennek egymás mellett emberek, de hidd el

A mából lesz a holnap, na meg a jövőből a múlt,
Ha körbenézek szánalom és messze még a kiút,
De nem félek, mert megújul a természet,
A háborúból béke lesz és megérted az egészet

Refrén:
Én maradandót alkotok, mint a világ hét csodája,
Egy kicsit más a műfaj, de ez sem vész majd kárba,
Ha érzed, amit érzek, ez megmarad a fejben,
Örökké szól a hang a végtelenben

A hip-hop-pal fekszem a hip-hop-pal kelek
A hip-hop jelenti számomra az igazi életteret,
Nem vagyok halott, és lélekben sose leszek
Mert a halhatatlanság a maradandóból ered!

Én maradandót alkotok erre példa lesz a hangom,
Ha már elszáradt a testem és eltorzult az arcom!
Röhögve nézek a halállal farkasszemet,
Mert a sötét erdők ösvényén átvezet az Övezet!

A képzelet mely irányít és inspirál,
Fejemben a gondolatok mint játék katonák,
Felsorakozva várják a támadást,
Ébren élek át minden egyes látomást!

Alkotni öröm én ezt tartom szem előtt
Mint kipányvázott tehén az útszéli legelőt!
Levegőt igen, adjatok teret!
Cserébe megmutatom, rám illik ez a szerep!

Refrén:
Én maradandót alkotok, mint a világ hét csodája,
Egy kicsit más a műfaj, de ez sem vész majd kárba,
Ha érzed, amit érzek, ez megmarad a fejben,
Örökké szól a hang a végtelenben

A VÁROS ZAJA

BÉKÉS MEGYÉBEN, az ország keleti sarkán
Egy kisebbfajta nagyvárosban, két ország határán,
Itt a három elszánt MC, az életterünk GYULA,
Előtted a ZÖLDÖVEZET, meg a város zaja

Régóta koptatom az utcákon a járdát,
Sok szart kellett lássak, többet is mint várnád,
De ugyanúgy ott a másik oldal, rengeteg jó dolog,
A városom, a városunk az ajtódon kopog

Igen a város zaja, itt az utca alapmoraja,
Az életünk motorja, a három MC hangja,
Magasan száll a szavam az éjszakai szélben,
Mi veletek maradunk ezen a helyen, a város ismét fényben,

Az első benyomás ámító, csábító, magával rántó,
Lehengerlő, felpörgető, felüdítő életerő
Zarándokhely a turistáknak, ilyet többet úgyse látnak,
A múlt és jelen, jövő, csak RÁD várnak

A külső szemlélő szemével a dolgok rendben vannak
De van egy árnyékoldala a híres JING és JANGNAK
Ugyanúgy szopás itt az élet, létezik két széles véglet,
Megjátsszák a jót és szépet, de menekülnek, sokan félnek,

Kikészülnek, lelépnének mindent hátra hagyva,
A három keleti MC mégis felkészít a harcra,
Harcra a létért, a betevő falatokért,
Az elérhetetlen álmokért, a keleti fény megért

Refrén:

Kevesen emelték még a keleti blokk fényét,
De azt mondom testvér, várd csak ki a végét,
Hiányzik sok dolog és várhat még a megoldás,
Szégyenkezve tekint keletre az ország,
De itt vagyunk mi is, a nemzet részeként,
Tengetjük életünk ezen a féltekén,
Itt születtünk, és bár láttunk más tájakat,
Ez legyen a föld, ami egyszer majd eltakar

Isten áldd meg a magyart, ugye nem kell bemutatnom,
Gyula egyik szülöttje adott alá dallamot,
Emlékszel-e még a török elleni harcra,
A Körösök népei is vívtak a hadban,

Ez nem egyedülálló, de nekem megteszi,
Sok-sok hellyel a versenyt felveszi,
Ha mindez nincs, én akkor is szeretem,
Nem tagadhatom meg a szülőföldemet

Lakóparkok, lakótelepek, történelmi városrészek,
Keskeny utcák, széles terek, egy az egyben minden kerek,
Fesztiválok, rendezvények, kultúrélet, fellépések,
Hírességek, jó zenészek, véget nem érő örök élet

Napkeltétől napnyugtáig elemi erő, romantika,
Ide köt a hely a föld, a felemelő atmoszféra,
Körbevesz és átölel, magába foglal téged, engem
Ez a vérem, az életem, létezésem, nem feledem,


Honnan jöttem, merre megyek, merre tartok, mit keresek,
Megtaláltam, megszerettem, megbecsültem, nem szenvedek Hiányt – három MC éjszakába kiált,
A szülőföldért egy emberként kezdetektől kiállt,

Néha kitárt karokkal a csillagos ég alatt állok,
Hallod megvan mindenem, de valamit mégis várok,
Elvágyódok, szárnyalnék a végtelenbe,
Elvinnélek magammal a nyugati ösvényre,

Ahol később kel a nap, ahol később jön a reggel,
Ahol másképp fúj a szél, de felébrednünk itt kell

Refrén:
Kevesen emelték még a keleti blokk fényét,
De azt mondom testvér, várd csak ki a végét,
Hiányzik sok dolog és várhat még a megoldás,
Szégyenkezve tekint keletre az ország,
De itt vagyunk mi is, a nemzet részeként,
Tengetjük életünk ezen a féltekén,
Itt születtünk, és bár láttunk más tájakat,
Ez legyen a föld, ami egyszer majd eltakar

ZÖLDÖVEZET: ÉLETKÉPEK

KÖRK’:
Magyar vagyok, magyarnak születtem,
Hiába én ebben az országban nevelkedtem,
Nem játszom meg magam, látom itt a bajokat,
Hogy nem tudjuk ledönteni az évszázados falakat

Születhettem volna jobb helyre, ezt jól tudom
Születhettem volna szarabbra és ezt is vágom, ez a
Közép-európai ország, Magyarország, szól most hozzád,
De nem tudom, hogy a gondokat mégis mik okozzák

Ebben az államban,
De nem igazán érzem magam álomvilágban,
Mikor kilépek az utcára, arcon csap a nyomor,
Összeszorul a szív, és megrándul a gyomor,

Nincs tisztaság, nincs béke, nincs harmónia,
Van munkanélküliség, szegénység és utópia,
Sok-sok helyen tudod, ugyanazt látom,
Hogy az optimizmus nincs már rég a láthatáron,

Barátom figyelj, most a válladon a kezem,
Nézzük együtt a rosszat, én ezzel védekezem,
Körk’ a nevem, gyere velem,
Elviszlek oda, ahol az életet mégis élvezem

Refrén:
MAGYARORSZÁG – ÉLETKÉPEK
2004-5 – ÉN ETTŐL FÉLEK,
TAGADHATATLAN MÚLT – MERRE VAN A JÖVŐ
A VÁLTOZÁS AZ, AMI NEM SZEMBETŰNŐ

CSABABÁ:
Egyes nagyokosok szerint átlag százharminc a nettó,
Kevés mégis az ember, aki keres dettó,
Nem azt mondom haver, hogy a pénz a megoldás,
De mondom haver, hogy nem fain az ország

Munkanélküliség, hajléktalanság,
Létminimumon tengődés, sok-sok szopás,
Fogyatkozó társadalom, felgyülemlő problémák,
Kinézek az ablakon, nem látom még Európát

Zajlik a szarozás a tisztelt házban,
Meglátják a problémát, de mindig másban,
Nem érzem, hogy értem vannak, nem értem, hogy mit akarnak,
Nem tudom, hogy hova tartunk, mit kavarnak

Békés megye, ez az én perspektívám,
Nem vagyok tökéletes, nekem is van sok hibám,
Fogjunk össze, és lesz változás,
Legyen jobb ez a kib*szott ország

Refrén:
MAGYARORSZÁG – ÉLETKÉPEK
2004-5 – ÉN ETTŐL FÉLEK,
TAGADHATATLAN MÚLT – MERRE VAN A JÖVŐ
A VÁLTOZÁS AZ, AMI NEM SZEMBETŰNŐ



HJ:
Lakótelepek, gyárak, szocreál a stílus,
Ez itt Magyarország, igen, erről beszélünk most
Itt láttam meg a napvilágot, a keleti részen,
A Viharsarokban a szám állandóan tépem,

Hogy vedd észre te is, mi van a felszín alatt
Törj utat magadnak, légy te is szabad,
Hűvös szelek fújnak a Kárpátok fölött,
Az adrenalin hirtelen az egekbe szökött

Itt ülök egyedül a szövegemet írom,
Ami körbevesz, azt már nem sokáig bírom
Igazságtalan, hát ilyen az élet,
Előttünk, mögöttünk mindig a két véglet

Mindig rossz seggeket nyalunk,
Utána meg persze az arcunkba kapunk
20-45-89 ezek a bűvös számok,
A történtek előtt én értetlenül állok

Elmondja most neked az Övezeti kör,
Az igazság végre a felszínre tör,
Meg kell értened, hogy miről beszélünk,
Mert veled együtt haver mi is itt élünk

Refrén:
MAGYARORSZÁG – ÉLETKÉPEK
2004-5 – ÉN ETTŐL FÉLEK,
TAGADHATATLAN MÚLT – MERRE VAN A JÖVŐ
A VÁLTOZÁS AZ, AMI NEM SZEMBETŰNŐ