Géniusz

Egyszer úgyis megtalálom -
ha százszor is kérem, százszor is vágyom -
azt a képet, azt a szépet…
Amikor még Eszter megvolt és olyan kis
esztelen volt,és meztelen, s fesztelen…
Csak álltunk arccal a nap felé
És néztük, bárcsak értené…
Semmi nem volt fontosabb annál, hogy
átöleljem és
kezem kezéhez érjen, bizony így volt régen…
A dolgok a fejemben összevissza, Eszternél meg mindigtisztán szépen, mint a mesében…
S csak álltunk arccal a nap felé
És néztük, bárcsak értené, amit Eszter mindig is értett
ESZTER MINDIG JOBBAN TUDTA
HOGY MITŐL SZÉP AZ ÉLET ÉS MIÉRT OLYAN DURVA
ÉS HOGY Ő EGY GYERTYA, A VILÁG MEG EGY TORTA
ÉS ÉN VIGYÁZZAK A LÁNGRA, MERT Ő
CSAK ADDIG,ADDIG, ADDIG ÉL…
Míg a gyertya ég


Azok az idők is elmúltak már, Eszter régen
nem jár iskolába csak a lánya…
Azt hittük, hogy elment a vonatunk
De itt áll megint és felszállhatunk
És meglehet, most így szépen megállunk,
befordítjuk arcunkat a nap felé és egyszer
csak megszáll a bölcsesség és mindent
megértünk, amit ez a kicsi Eszter már régen
is olyan tisztán érzett és látott, ahogy én-
mi sohasem. De lehet, hogy sosem értjük.
Azért próbálkozunk.
ESZTER MINDIG JOBBAN TUDTA
HOGY MITŐL SZÉP AZ ÉLET ÉS MIÉRT OLYAN DURVA
ÉS HOGY Ő EGY GYERTYA, A VILÁG MEG EGY TORTA
ÉS VIGYÁZZAK A LÁNGRA, MERT Ő
CSAK ADDIG,ADDIG, ADDIG ÉL…
Míg a gyertya ég

Ha nem bírod már ha nem bírhatod tovább
Engedd ki, hadd élvezze magát
Az a kis édes állat, aki rémes vágyat szór rád
Ne nyomd el, inkább legyél állatbarát

Lakik nálad
Egy állat
Talán egy őz, aki győz
Talán egy oroszlán..

És szeresd a nőt mert neked is varr és főz
Te meg szeresd a férfit mert úgyis mindig győz.
És édes az állat is aki benned lakik
Hát ne fojtsd el ne nyomd el rémes vágyaid

Lakik nálad
Egy állat
Talán egy őz, aki győz
Talán egy oroszlán..

Hogy ha félsz
Hogy ha fáj
Hogy ha jó
Kiabálj