Képeken
Mondhatod, hallgatok
Kérdés nélküli válaszok
Azt adom, amit kapok,
Nem hallak, csak hallgatok
Várok még, de nincs kire,
Árnyékod a vállamon,
Nyitva van az ablakom,
Repülj hozzám Angyalom
Hol van az az ismerős nevetés,
Rég nem hallom
Hol van az a forró ölelés,
Már nem érzem
Én csak képeken nézhetem
Megfakult érzelem,
Emlék lett az életem
Állhatok, várhatok,
Érzés nélküli állapot
Homlokon csókolom az Istenem
Ha hallhatom
A hangodat, ami simogat,
Mint az őszi szél az arcomat
Egy gondolat, egy pillanat
Eszembe jutott és ott maradt