1. |
Hívó
Hullatja levelét az időnek vén fája.
Zümmögve hull rozsdaszín levél.
Üljünk le az nagy fa alája,
s hallgassuk, ahogy az öreg mesél!
Hajnalok-hajnaláról,
magyarok ősapáiról, s nagy csatáikról.
Szárnyaljon a rege Kerecsen szárnyon,
s váljék csodálattá az egész világon!
- Alkonyat -
dalszöveg
Hívó |
0:00 |
|
2. |
Dalszöveg: Aquileia Ostroma
AQUILEIA OSTROMA
Telihold éjén egy városhoz értek.
Aquileia gránitfala emberi végzet.
Sasfészket fegyver be nem vette soha.
"Menjünk vagy maradjunk?" -kérdi Atilla.
Csaba:
"Maradjunk, jó apám! Esküm ide köt!
Elrabolták Bankát, kiszabadítom őt!"
Reggelre a város körül ostromgyűrű állt.
"Előre vitézek! Huj! Huj! Hajrá!"
ÉGETT A MÁGLYA,
PUSZTULT A GRÁNIT,
A VÁR FALA SZÉTNYÍLT ELŐTTÜK.
GYŐZÖTT A FORTÉLY,
DICSŐ ATILLA,
VEZESS MINKET HŐS, NAGY KIRÁLY!
Támadt kőhajító, pengtek az íjak;
A sziklák és a tüzes nyilak a vízbe hulltak.
Natissával teltek meg az alagutak,
A hadicselek mind-mind kudarcba fulltak.
ÉGETT A MÁGLYA,
PUSZTULT A GRÁNIT,
A VÁR FALA SZÉTNYÍLT ELŐTTÜK.
GYŐZÖTT A FORTÉLY,
DICSŐ ATILLA,
VEZESS MINKET HŐS, NAGY KIRÁLY!
Atilla Csabának:
"Nézd amott azt a piros csőrű gólyamadarat! A hunok ősi madara.
Megorrontotta a vár pusztulását, s most elviszi fiókáit a bástyatoronyról.
Hmm... Így adja tudtunkra Hadak Ura, hogy folytassuk az ostromot!"
ÉGETT A MÁGLYA,
PUSZTULT A GRÁNIT,
A VÁR FALA SZÉTNYÍLT ELŐTTÜK.
GYŐZÖTT A FORTÉLY,
DICSŐ ATILLA,
VEZESS MINKET HŐS, NAGY KIRÁLY!
Jó Atilla újabb tervet eszelt ki:
Hatalmas máglyát raktak vitézi.
A tűz erejét még a gránit sem állta,
Előre rontott Csaba, a többi utána!
ÉGETT A MÁGLYA,
PUSZTULT A GRÁNIT,
A VÁR FALA SZÉTNYÍLT ELŐTTÜK.
GYŐZÖTT A FORTÉLY,
DICSŐ ATILLA,
VEZESS MINKET HŐS, NAGY KIRÁLY!
ÉGETT A MÁGLYA,
PUSZTULT A GRÁNIT,
A VÁR FALA SZÉTNYÍLT ELŐTTÜK.
GYŐZÖTT A FORTÉLY,
DICSŐ ATILLA,
VEZESS MINKET HŐS, NAGY KIRÁLY!
- Alkonyat -
dalszöveg
Aquileia Ostroma |
0:00 |
|
3. |
Dalszöveg: A Hősök Mulató Mezeje
A HŐSÖK MULATÓ MEZEJE
Az égi Hősök Kórusa:
Jó vitéz, ki bátran harcolsz, nyergeld paripád,
Fényes kardod emeld égnek, lássa Napkirály!
Isteneink segítenek, nyertes csata vár!
Ha meghal a dicső harcos, föl az égbe száll.
Álmomban fönt jártam a Nagy Fa tetején.
Napsütötte tisztáson öregember állt elém.
Bölcs szavai azt suttogták, sosem szabad félni,
A nagyvilágon csak Hősként érdemes élni!
Hej, tekints le az égből Szépmező Szárnya,
Bűvös erőd szálljon belém, kardom azt várja!
Halál táncol kardom élén, sok harcosnak vére.
Hadak Ura szekerén röpülök az égbe.
A földi Hősök Kórusa:
EMELD FEL A KORSÓDAT,
MIÉNK A DICSŐSÉG!
IGYÁL VÉLÜNK JÓBARÁT,
VÉRBEN AZ ELLENSÉG!
EMELD FEL A KARDODAT,
MUTASD MEG, HOGY HOL AZ ÉG!
DALOLD VÉLÜNK JÓBARÁT:
MIÉNK A DICSŐSÉG!
Sok csatát már megvívtam, eljön az utolsó…
Röpülj táltos paripám, ha harsan a kürtszó!
Elöl járok a csatában, bátran küzdve verekszem,
Kardot szorít a kezem, megóv a Kerecsen!
Harci dobok pergésével ősi erő ébred,
Támadásunk elsöpri a rút ellenséget!
Odaveszünk néhányan, de meg sohasem halunk,
Hősként élünk már tovább, istenekkel mulatunk.
Bűvös erőd bontsd ki menten,
Szárnyalj szélnél sebesebben!
Bűvös erőd bontsd ki menten,
Csillogj napnál fényesebben!
A földi Hősök Kórusa:
EMELD FEL A KORSÓDAT,
MIÉNK A DICSŐSÉG!
IGYÁL VÉLÜNK JÓBARÁT,
VÉRBEN AZ ELLENSÉG!
EMELD FEL A KARDODAT,
MUTASD MEG, HOGY HOL AZ ÉG!
DALOLD VÉLÜNK JÓBARÁT:
MIÉNK A DICSŐSÉG!
Az égi Hősök Kórusa:
Jó vitéz, ki bátran harcolsz, nyergeld paripád,
Fényes kardod emeld égnek, lássa Napkirály!
Isteneink segítenek, nyertes csata vár!
Ha meghal a dicső harcos, föl az égbe száll.
Szemtől szembe az ellenséggel,
Megdobban a szíved.
Füledben cseng az ősi dallam,
Hős leszel, már érzed!
A földi Hősök Kórusa:
EMELD FEL A KORSÓDAT,
MIÉNK A DICSŐSÉG!
IGYÁL VÉLÜNK JÓBARÁT,
VÉRBEN AZ ELLENSÉG!
EMELD FEL A KARDODAT,
MUTASD MEG, HOGY HOL AZ ÉG!
DALOLD VÉLÜNK JÓBARÁT:
MIÉNK A DICSŐSÉG!
- Alkonyat -
dalszöveg
A Hősök Mulató Mezeje |
0:00 |
|
4. |
KERECSEN
FŐTÁLTOS Nemerének:
"Nagyuram!
Fehér kanca áldozat
mutatja a jövőt:
dicső csata vár ránk,
legyőzzük az üldözőt!
A szomszéd törzset
háború sújtja,
áldja majd neved,
ha segítsz rajta!"
FŐTÁLTOS:
"SZÁLLJ KERECSENMADÁR!
REPÜLD ÁT A PUSZTÁT!
CSATÁT, HOL SZEMED LÁT,
A SZÜKSÉG TÉGED OTT VÁR!"
NEMERE a Főtáltosnak:
"Jó táltos!
Minap tartám menyegzőm,
az áldozati tűz még ég.
Elmenni oly nehéz,
vár a szép feleség!
De én tudom a törvényt:
bajban segít a puszta fia.
Lóra hát vitézek!
Így akarja Hadak Ura!"
NEMERE:
"SZÁLLJ KERECSENMADÁR!
REPÜLD ÁT A PUSZTÁT!
CSATÁT, HOL SZEMED LÁT,
SEGÍTSÉG OTT NEM ÁRT!"
NEMERE Enéh-nek:
„Szép asszonyom!
Nem nagy háború ez,
csak egy kis csetepaté!
Engem a név kötelez,
harcba hív a törvény!
Hadak Ura mellettem,
pusztul az ellenség.
Ne aggódj, Kedvesem,
visszatérünk mielébb!”
ENÉH ÉS NEMERE:
"SZÁLLJ KERECSENMADÁR!
REPÜLD ÁT A PUSZTÁT!"
"CSATÁT, HOL SZEMED LÁT,
A DIADAL OTT VÁR REÁD!"
De csak nem tért vissza Nemere…
Sarjadt a fű, mikor csatába lovagolt jó társaival oldalán,
azóta már dér csípte pirosra a galagonyát, s lehullatta
levelét a vén nyárfa is, de a vitézek nem tértek haza...
ENÉH:
Ó, bár tudnám, merre jársz,
óv-e a Tűzkovács!
Jó néped haza vár,
s két szép fiad is már!
ENÉH:
"SZÁLLJ KERECSENMADÁR!
NÉKEM REMÉNYT HOZZÁL!
MESSZI FÖLDRE SZÁLLJ!
MONDD, AZ URAM HOL JÁR!"
ENÉH ÉS NEMERE együtt:
"SZÁLLJ HAZA KERECSEN!
NYUGTASD MEG A SZÍVEM!
ÉNEKELD AZT NEKEM:
MIENK A GYŐZELEM!"
"SZÁLLJ HAZA KERECSEN!
NYUGTASD MEG A SZÍVEM!
ÉNEKELD AZT NEKEM:
MIENK A GYŐZELEM!"
- Alkonyat -
dalszöveg
Kerecsen |
0:00 |
|
5. |
KEVE OSTORA
(Az Őrtorony foglyai)
Hajnalodik Tárnokvölgyén,
Keve vágtat vasderesén,
Kürtje harsan, csatába indul serege élén.
Foglyul ejtve várja Ríka,
S Csillagok Látója.
Csillagok Látója: „Szabadíts ki minket, jó vezérünk!”
RAJTA! RAJTA!
Megremeg a föld!
RAJTA! RAJTA!
Árad a folyó!
A Puszta népe harcba indul,
A saskeselyű földre hull.
HARCRA! HARCRA!
Reszket a gyáva!
HARCRA! HARCRA!
Folyjon a vére!
Hulljon a rómaiak feje,
Villogtasd kardod Keve!
Menekülne Langaléta,..
Kadocsa hívja viadalra,
Fokosával pajzsát töri, s őt kettévágja.
Kadocsa büszkén harcol tovább.
Keve hozzá kiállt:
Keve: „Haj előre az őrtoronyhoz!
Szabadítsuk ki Ríkáékat!”
RAJTA! RAJTA!
Megremeg a föld!
RAJTA! RAJTA!
Árad a folyó!
A Puszta népe harcba indul,
A saskeselyű földre hull.
HARCRA! HARCRA!
Az őrtoronyhoz!
HARCRA! HARCRA!
Mentsük meg őket!
Pusztuljon az utolsó
Toronyőrző légió!
Hős Atilla párduc módra
Mászott föl az égő őrtoronyba.
Ríkáékat mind lehozta,
Mire a torony összedőlt volna.
- Alkonyat -
dalszöveg
Keve Ostora |
0:00 |
|
6. |
CSATÁBA!
(A kióvi csata)
Hátra felé
Árad a nyílzápor.
Hátra felé
Nyilaz a magyar.
Visszavonul
Jó paripákon.
Visszavonul,
De győztes a magyar!
Álmos:
Ellenség,
Nem menekülsz meg!
Ellenség,
Halálba küldlek!
Kióvi,
Felbőszítesz!
Kióvi,
Most megfizetsz!
Álmos:
Jó vezérek, jó tárasaim!
Nem állhatunk most meg.
Megfogadtuk, megtaláljuk
Az Aranyos Szegletet.
Előttünk van Kióv város,
Délceg erődítmény.
Hétmagyarnak nyisson kaput,
Álmos békét ígér!
Ónd – a követ:
Jó Álmosom, jó katonák!
Nem jártam sikerrel.
A hercegük azt üzente:
Készül a sereggel!
„Meneküljön a Hétmagyar
Szerte a pusztába!”
De megfizet még ez a herceg,
Hogy ily nagy a szája!
GYŐZELEM EZ, NEM A HALÁL!
A DICSŐSÉG MOST MI REÁNK VÁR!
BÁTRAK VAGYUNK, SOSE FÉLÜNK!
A FORTÉLY A MI VITÉZSÉGÜNK!
Támad a hét kun
Ádáz nagy csapata.
Oldalról a herceg
Tör rá a magyarra.
Herceg:
CSATÁBA!
…Jajgatás, nyerítés tölti meg a csatamezőt.
Harcosok, s paripák vérét issza a föld…
GYŐZELEM EZ, NEM A HALÁL!
A DICSŐSÉG MOST MI REÁNK VÁR!
BÁTRAK VAGYUNK, SOSE FÉLÜNK!
A FORTÉLY A MI VITÉZSÉGÜNK!
Álmos:
Vissza vitézek!
Utánam a pusztába!
Nyilatokat lőjétek
Az üldözők hadára!
CSATÁBA!
Hátra felé
Árad a nyílzápor.
Hátra felé
Nyilaz a magyar.
Visszavonul
Jó paripákon.
Visszavonul,
De győztes a magyar!
Álmos:
Ellenség,
Nem menekülsz meg!
Ellenség,
Halálba küldlek!
Kióvi,
Felbőszítesz!
Kióvi,
Most megfizetsz!
- Alkonyat -
dalszöveg
Csatába! |
0:00 |
|