Sonar Bistro

Időn túl


Egy kicsit itt ragadnak a fejed fölött, mint a pimasz muslincák
Amikor átfakadnak a szemek mögötti grimasz-ampullák
Ezek az ittmaradtak, a veled szökött kint a tavasz olt fákját
Valahol szétszaladnak a kezed között, mikor fogni próbálnád

Takaros falat vésel a holnap helyett, tiszta vizet forralod
Valami felejtéssel a történetet ritka ködbe burkolod
Szabad az új helyekre is másnak tegyed vissza ágyba sóhajod
Kavarok két malasztot: a szebbik tied én csak sárba túrhatok

Sosem leszünk ismeretlenek.
Ott legbelül van rejtekhelyed
És én is kitáblázom jól.
Ha csöndesen megszerettelek,
Ezt szótlanul kiáltom neked:
A hangod nem fáj már, ha szól!
Sosem leszünk ismeretlenek
Ott legbelül van rejtekhelyed.

Szabad az ujjbegyekre is másnak tegyed tiszta ágyba sóhajod.
Kavarok és sarasztok, hogy másé legyen az újabb korszakod.
Kavarok és sarasztok, hogy másé legyen az újabb korszakod.
Kavarok és sarasztok, hogy legyen másé.