Te a Sztár Társulat és az All For One

HA ÚJRA MEGSZÜLETNÉK

Úgy érzem elértem kitűzött célomat,
Megismertem az ördögök lelkét,
Gyorsan elvesztettem fényes szárnyamat,
De Isten valóra váltja tervét.

Hitte töretlenül már kezdettől fogva,
Hogy a gonosz oldalára nem állok át,
Mert a küldetés dőlt volna romba…
Egy gonosz angyal a Sátánnak nem árt.

Refrén:Angyal létem feláldoztam,
Egy szent cél érdekében,
Első nap elkárhoztam,
Zuhantam sötét éjbe.
Élhettem volna fent a csendben,
De az nem én lennék,
Jövőm akkor is épp ez lenne,
Ha újra megszületnék.

Isten jelentésemnek hála,
Megnyerheti a pokol ellen a harcot,
Valóra válhat réges-régi álma,
S az angyalok járhatják fent a táncot.

Refrén:Angyal létem feláldoztam,
Egy szent cél érdekében,
Első nap elkárhoztam,
Zuhantam sötét éjbe.
Élhettem volna fent a csendben,
De az nem én lennék,
Jövőm akkor is épp ez lenne,
Ha újra megszületnék.


Minél jobban megismered ellenfeled,
A harcban annál könnyebben legyőzöd.
S ha a leggyengébb pontját megleled,
Végül lehet, hogy meg sem kell ölnöd.

KÉRDÉSEK

Kérdések rágják kitartóan lelkem,
Melyekre választ nem kapok,
Tán halálra van ítélve tervem,
S balga módon ébren álmodok.

Ó a sokasodó kérdések,
Sötét árnnyá olvadtak össze,
Hazugság azt mondani nem félek,
Mikor az árny mélyen szívembe.

Refrén:Mért lesz gonosszá az ember?
Mért veszíthet a Szeretet harcot?
Mért simul a kézbe a fegyver?
Mért visel a Szabadság láncot?!

Mért kérdem, miért nem értem,
Ostoroz a kérdéseknek zápora
Menekülnék, a fényt keresve,
De jól tudom lelkemből nincs hova.

Az árnnyal szembe kell néznem,
Választ csak tőle kaphatok.
A gyávaság maga a szégyen,
Békéről ma még csak álmodhatok.

Refrén:Mért lesz gonosszá az ember?
Mért veszíthet a Szeretet harcot?
Mért simul a kézbe a fegyver?
Mért visel a Szabadság láncot?!
Kérdések melyek tán a jövőmet írják,
Kérdések nélkül csak gyáva mód sírnánk!
A kérdések lassanként felfalják a lelkem,
Kérdések melyekre választ kell lelnem!