Jampó

"Honnan a név, honnan a név?" Első lépésként talán ezt kéne megválaszolni. Nem tudom pontosan hogyan alakult ki, csak arra emlékszem, hogy még általános iskolába akasztották rám. Egyfajta gúnynévnek indult, de annyira megtetszett a hangzása, hogy megtartottam magamnak :)
A zene iránti érdeklődésem még kiskoromban indult. Volt egy két és fél oktávos casio szintetizátorom, azt nyüstöltem éjjel-nappal, persze csak a saját szórakoztatásomra. Aztán egyik karácsonykor megkaptam életem legszebb ajándékát egy 4 és fél oktávos Casiot, majd még ezt követte egy CTK-100-as. Utóbbiból kiderül, hogy nem volt egyik se túl komoly hangszer. Ezzel párhuzamosan viszont 11 éves korom környékén elkezdtem foglalkozni a számítógépen történő zeneszerkesztéssel. Először egy FastTrackker 2 nevű programot kóstolgattam, majd jött az akkor még Fruity Loops. Elég kezdetleges program volt abban az időben, de számomra olyan volt, mintha megnyitottak volna egy kaput a végtelen lehetőségek mezejéhez. :)
Elég sok elektronikus zenét szerkesztgettem akkoriban Dj. 0,5X néven (igen, didzsé féliksz!:D ), csak úgy ontottam magamból a szerzeményeket, míg nem vettem egy akusztikus gitárt. Eléggé tartottam tőle, mert sosem értettem a billentyűs hangszerhez képest, ugyan hogy működhet ez a sok húros, bundokra osztott valami? Viszont mivel szeretem a kihívásokat, vettem egyet, és hamar meg is értettem, hogy nincs ebben semmi sátáni dolog, csak más logika mentén működik a hangszer. Nagyon megszerettem, és pont ez idő tájt ismertem meg egy nagyon jó barátomat, aki szintén akkor kezdett foglalkozni a hangszerrel. Csak ő bal kezes basszusgitárral. Több se kellett, megvolt az első zenekarunk, Freaky Naked Apples (Bolondos Meztelen Almácskák) néven el is kezdtük a soha be nem teljesedett pályafutásunkat. Ellenben rengeteg jó ötlet született, nagyon sokat formált minket zeneileg az, amit csináltunk. Próbálgattuk a hangszereket, mindenki hozzárakott valamit, amit éppen megtanult, és remek kis dallamok születtek a nagy jammelgetések közepette. Annyit még illik tudni, hogy életemben nem voltam zenetanárnál, ja de még is. Kiskoromban elvitt édesanyám egy zeneiskolába, hátha nekem összejön (a családból szinte mindenki játszott valamilyen hangszeren - anyám, apám, papám). Ott viszont közölték anyukámmal, hogy kb egy zenei analfabéta vagyok, nem tudom visszadobolni, amit a meghallgatáson eldoboltak nekem, blablabla. Szerintem csak pici voltam, és nem érdekelt akkor még a téma.
Na de vissza kanyarodva: Autodidakta módon álltam neki a zenélgetés rejtelmeinek elsajátításához, így egy picit talán szűk, korlátozott maradt a látóköröm. Főleg annak köszönhetően, hogy mindig azt mondogattam, hogy én nem akarom más zenekarok számait játszani, sajátokat szeretnék kitalálni, játszani. Persze ma már tudom, hogy azzal, ha megtanultam volna minél több ismert számot, sokkal szélesebb tudással, gyakorlattal rendelkeznék.
Tovább! 2003-2004 fele íródott az első komolyabb versem, dalszövegem. Ez az első lépés nevet kapta, és ezzel el is indultam egy olyan úton, ami ehhez az előadói profilhoz vezetett. Általában akkor írok szöveget, verset, amikor valamitől mélypontra kerülök. Valószínűsítem, hogy többek között ettől olyan letargikus az összes szövegem. Tehát ez tény! Ettől függetlenül próbáltam vidám témákat is megragadni, vagy csak adott érzelmeknek, pillanatoknak hangot adni. A zenéket illetőleg annyit mondanék el, hogy mind a billentyűs, mind a zeneszerkesztős korszakom hozzátett ezekhez a főként gitáralapokkal megtűzdelt számokhoz. Énekelni viszont nem tudok! Legalább is képeznem kéne magam, ha ennél szebben szeretnék. "Röviden" ennyit rólam.