3430 zenekar 12493 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2011. február 14. | Sir DNA

Sárkányölő-metál - Guilthee

Copyright:

Guilthee: Homunculus Paradoxon | A Guilthee második albumát vettük jobban szemügyre a mai napon. Az új albumon – az eddigiektől eltérően – komoly szerepet kaptak a külső hangok és zajok, viszont a Homunculus Paradoxon hagy némi kivetnivalót maga után...

A zenekar saját bevallása szerint sok erőt fektetett a szövegírásba, a lemez egy összefüggő történetet mesél el. Pontosabban mesélne. A koherens sztori egy lemezen nemes cél, de a banda egy picit melléfogott. Nézzük, hogy miért!

Először is: ha szöveg-centrikusak vagyunk, akkor nem hörgünk és virnyákolunk! Vagy ha igen, akkor azt érthetően tegyük. Míg az énekelt részek teljesen érthetőek, a károgós „betétekből” még a nyelvet is nehéz megállapítani.

Másodszor: ha szövegben, és témában is a középkort célozzuk meg, felejtsük el a metalcore-szerű alapot! Nem kell bebizonyítani a világnak, hogy tudunk ütemtöréseket produkálni! Azokat is úgy, hogy a zene többi része nem követeli azt meg.
 
Harmadszor: A női ének szép, ha ki van használva. Ez pedig semmiképp nem érhető el úgy, hogy monoton zenével kísérjük le, mint ahogyan az a Red-Hand Succubi Theory c. számnál történt.

Negyedszer: Ahogy már említettük, a lemezre külsőhangokkal is díszítették, aminek a célja az, hogy tarkítsák az egyébként monoton zenét. Ebben az esetben ez nagy öngól: a The First Experiment, ami szinte csak hangokból áll, és a címet szeretné kizárólag hangokkal illusztrálni, elég gyengén sikerült. Ahelyett, hogy lelki szemeim előtt megjelenne egy boszorkány/varázsló/mágus, amint ezt-azt kotyvaszt, elképzelem, ahogy kólába fújnak buborékot szívószállal, néha elgurul egy Cappy-kupak, majd pedig késsel ütik a pohár szélét, csókot követelve az ifjú pártól. Mint említettem, hatalmas öngól.

Ötödször: Emberek! Találjunk már a szintetizátoron egy NEM elektronikus zenébe illő hangzást! Kifejezetten idegesítő a Spire Disaster-ben használt space-age prüntyögés.

Hatodszor: A dob a legtöbb számnál túl statikus. A Hübrisz c. számnál viszont kifejezetten jól lett megírva, ezt el kell ismerni.

Értem én, hogy dob programmal dolgoztak, de semmi változatosság nincs benne. Továbbá a Rockerek.hu oldalon a következőt olvashatjuk: "Egyetlen demót vettünk fel úgy, hogy fel is ütöttem, de érdekes módon egy-két kivételtől eltekintve a magyarországi stúdiók egyelőre nincsenek felszerelve azzal a technikával, ami egy olyan hangzást visszaadna, amire itt szükség van." Ez lehetne akár igaz is, de a lemez végső formája azt engedi feltételezni, hogy ezt a hangzást minden stúdió képes lett volna megvalósítani.

A lemez saját stílusán belül is középszerű, ami egy 2 korongos zenekarnál mindenképp áldás, hiszen még van hova fejlődni, és az album nem tesz tönkre egy kiforrt zenei imidzset. Ez gyakorlatilag lehetőséget kínál a kísérletezgetésre. A friss hanganyag inkább egy határozott szárnypróba, mint egy irányadó lemez. Mégis, a sok felsorolt kifogásolnivaló mellett van pár dolog a Guilthee zenéjében, amit mindenképp említésre méltónak találok. Ilyen például Varga Betty és Varga Anita hangja. A vokál gyönyörű, annak ellenére, hogy a kiénekelt hangsorok néha klisészerűek, és mint említettem, a kíséret sántít néhol. Őket nem szabad kirakni a zenekarból, sőt! Nagyobb szerepet az éneknek, kevesebb rikácsolást!

Ami még el lett találva az a basszusgitár hangzása. Látom magam előtt a rezgő húrt, miközben a Digitale Gaudium c. számot hallgatom.

Sir DNA

Mymusic értékelése: 4/10

Guilthee: Homunculus Paradoxon  (Amp Stúdió, 2010, 2011)

Track-list:

1. Introitus Tragoediae  1:22
2. Succubi  2:32
3. Red-Hand Succubi Theory  7:29
4. Chorion  5:30
5. The First Experiment  1:26
6. Manna Di San Nikola  6:06
7. Die Vier Junkfrauen  3:50
8. Digitale Gaudium  2:55
9. Žitije Hermesovo  5:19
10. Spire Disaster  1:26
11. Hübrisz  7:23
12. Útban délnek  3:18

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

Hozzászólások
Guilthee 2011. feb. 16.  17:28 6
Igaz is... Letészem a lant :-D
Előzmény:   Murdock    2011. feb. 16.  15:30  
Murdock 2011. feb. 16.  15:30 5
Balázs Pali a király!
   
Guilthee 2011. feb. 16.  09:07 4
Akkor kifejtve:

Eddig még egyetlen rólunk született kritikára sem reagáltam (26 volt eddig), de amit a Mymusicon olvastam pár napja az először röhögőgörcsöt okozott, aztán 2 nap elteltével tompa haragot.

Mint azt a saját kritika linkemnél kifejtettem, manapság iszonyatos mélyrepülést mutat a művészeti alkotások kritizálásának színvonala, ami mondjuk megintcsak a tömeggyártás miatt lehet így. Ezt most úgy értem, hogy a "kritikusokat" is tömeggyártják.

A jelen esetben az új lemezünkkel kapcsolatos "kritikával" az a baj, hogy az első pár sor elolvasása után három nagyon ciki dolog derül ki.

1. Az illető végig sem hallgatta a lemezt.
2. Az illető anélkül ír a szövegekről, hogy értelmezte volna azokat.
3. Az illető nem ismeri a metál zenét.

Ezek alapján úgy döntöttem, hogy mégis felveszem a kesztyűt.
Nézzük hát tételesen.

"...Sárkányölő-metál - Guilthee..."

Mi az, hogy sárkányölő metál??? :-DDD Valamiről lemaradtam volna???

"...ha szöveg-centrikusak vagyunk, akkor nem hörgünk és virnyákolunk! Vagy ha igen, akkor azt érthetően tegyük. Míg az énekelt részek teljesen érthetőek, a károgós „betétekből” még a nyelvet is nehéz megállapítani..."

Nem hörgünk, nem vinyákolunk??? Mert? A death-black-trash metálban szoktak. Érdekes... A nyelvet meg elhiszem, hogy nehezen állapítja meg az, aki bele sem néz a szövegkönyvbe. 5 nyelvű a lemez (magyar, angol, német, olasz, latin).

"...Másodszor: ha szövegben, és témában is a középkort célozzuk meg, felejtsük el a metalcore-szerű alapot! Nem kell bebizonyítani a világnak, hogy tudunk ütemtöréseket produkálni! Azokat is úgy, hogy a zene többi része nem követeli azt meg..."

Juj! A metalcore lényege a groove, vagyis a metál alapokat egyszerűbbre venni. A metalcore-ral az ütemtörések ténye nagyon nem jön össze. Mi az, hogy a zene többi része nem követeli meg? Mi az, hogy a zene többi része megkövetel valamit?

"...Harmadszor: A női ének szép, ha ki van használva. Ez pedig semmiképp nem érhető el úgy, hogy monoton zenével kísérjük le, mint ahogyan az a Red-Hand Succubi Theory c. számnál történt..."

De igen. Éppen ezért lett a zene monotonra véve.

"...a The First Experiment, ami szinte csak hangokból áll, és a címet szeretné kizárólag hangokkal illusztrálni, elég gyengén sikerült. Ahelyett, hogy lelki szemeim előtt megjelenne egy boszorkány/varázsló/mágus, amint ezt-azt kotyvaszt, elképzelem, ahogy kólába fújnak buborékot szívószállal, néha elgurul egy Cappy-kupak, majd pedig késsel ütik a pohár szélét, csókot követelve az ifjú pártól..."

Ez az a rész, amiben lehet részigazság, mert mindenki mást hall ki a zörejekből...

"...Ötödször: Emberek! Találjunk már a szintetizátoron egy NEM elektronikus zenébe illő hangzást! Kifejezetten idegesítő a Spire Disaster-ben használt space-age prüntyögés..."

Ez a kedvencem. Ha utánanézett volna a "kritikus" a zenekari bionak, tudná, hogy a GuilThee célja a death-black-trash elemek ötvözése a 70-es évek analóg hangzásaival. Szóval egy olyan dologba kötött bele, amit előre bocsájtottunk...

"...Hatodszor: A dob a legtöbb számnál túl statikus. A Hübrisz c. számnál viszont kifejezetten jól lett megírva, ezt el kell ismerni..."

Ezt egészen egyszerűen nem értem. A hangzása? A témák??? Mivan???

"...Egyetlen demót vettünk fel úgy, hogy fel is ütöttem, de érdekes módon egy-két kivételtől eltekintve a magyarországi stúdiók egyelőre nincsenek felszerelve azzal a technikával, ami egy olyan hangzást visszaadna, amire itt szükség van." Ez lehetne akár igaz is, de a lemez végső formája azt engedi feltételezni, hogy ezt a hangzást minden stúdió képes lett volna megvalósítani..."

Szövegből való kiemelés. Ugyanis az idézet így folytatódik: "Az a pár stúdió viszont számunkra elérhetetlen árakon dolgozik."
A hangminták a világ legjobb dobszempleréből származnak, amit a stúdiók is használnak triggereléskor, úgyhogy az utolsó mondat orbitális hülyeség :-DDD

"...A lemez saját stílusán belül is középszerű, ami egy 2 korongos zenekarnál mindenképp áldás, hiszen még van hova fejlődni, és az album nem tesz tönkre egy kiforrt zenei imidzset..."

Hmmm... Lehet nem kéne stílusról beszélni nagy arccal, játszani a megmondóembert egy olyasvalakinek, aki a stílust sem tudja meghatározni. Lehet nem kéne fejlődést erőltetni egy olyan bandánál, ami öt év alatt négy hangzóanyagot adott ki, és az utolsó kettő műfajilag azonos, tehát a zenekar elvileg végigment már a fejlődésen, csak ugyebár ennek is utána kellett volna nézni.

"...Ilyen például Varga Betty és Varga Anita hangja. A vokál gyönyörű, annak ellenére, hogy a kiénekelt hangsorok néha klisészerűek, és mint említettem, a kíséret sántít néhol. Őket nem szabad kirakni a zenekarból, sőt! Nagyobb szerepet az éneknek, kevesebb rikácsolást..."

Kirakni a zenekarból? ELEVE NEM IS TAGOK!!! Csak vendédénekesek!!! Újabb önégetés.
És klisészerű? Tele van disszonanciával, beteges hajlításokkal... Mi ezen a klisészerű???

Összefoglalva:
A "kritikus" producert játszik. Valószínű, hogy első munkái között lehet a Homunculus Paradoxon kritikája, mert miután futólag áthallgatta láthatólag óriási buzgalommal állt neki, hogy leszidjon valamit, amit nem tudott megérteni, nem tetszett neki, illetve azt sem tudja a bandáról, hogy mi fán terem. A műfajról meg főleg.
Egy jótanács: ha valamit elkezdünk kritizálni, azt mindig a műfajában tegyük, mert ez az egész hablaty amit leírt, annak az analógiája, mintha én Robbie Williamset azért kritizálnám negatívan, mert túl keveset hörög...

Szeretem Robbie Williamset!
   
Guilthee 2011. feb. 14.  23:15 3
Még valamit hozzátennék.
Nem érthető a nyelv?
Hadd kérjelek meg, nézz már rá, a honlapra feltett lemezhez mellékelt librettóra. 5 (azaz öt nyelvű a lemez)! Ezért nem érted.
Kéne tájékozódni, mielőtt írsz valamit :-DDD
   
Vadkaray 2011. feb. 14.  22:36 2
Kedves DNA!

A HP album elsődleges koncepciója a jól megszokott sablonoktól való elrugaszkodás.
Mert mitől is lenne újdonság, ha már az első, Linkin Parkon nevelkedett "kritikus" által megnevezett végletek közé torlaszolnánk mindent?
Nézz utána mondjuk olyan zenekaroknak, mint pl. a Nile!

Roy
   
Guilthee 2011. feb. 14.  13:34 1
Szia DNA!

Hallgatsz metál zenét?
Nem úgy tűnik.

Üdv!
TéGé
   

2018. június 20.

Minek nevezzelek...? – Fall Out Boy

Fall Out Boy – M.A.N.I.A. (2018) | Baromi nehéz nekiállni beszélni erről a lemezről, hiszen imádtam ezt a bandát egészen a 2013-as Save Rock And Rollig. Mármint még azt is imádtam, ami azért elég kevés oldschool fanról mondható el. Aztán az American Psycho-val elindult egy olyan folyamat, amelyet meg kellene állítani. Sürgősen! Tovább

2018. június 15.

Tisztelet a kivételnek! - Parkway Drive

Parkway Drive – Reverence (2018) | Hatodik albumával merészkedett elő az ausztrál metalcore legenda és elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ahol már gyakorlatilag el is hagyhatjuk ezt a címkét, hiszen ez a lemez ugyan metal,  meg heavy, meg groove, meg dirty, meg bármi, de nem metalcore. Ez valószínűleg nagyon sok rajongó lelkét fogja összetörni örökre, de most komolyan, sárcok… az IRE után mire számítottatok? Tovább

2018. június 10.

Nem kell paráz(s)ni! - Breaking Benjamin

Breaking Benjamin – Ember (2018) | A háromévenkénti Breaking Benjamin lemezmegjelenés olyan biztos, mint a rövid haj a nőknél 50 felett. Az pedig, hogy ez a lemez mindig kicsit hasonlít az előzőre… meg az az előttire… meg talán az az előttire is, az az egyszerű tény mellett szintén törvényszerűsödni látszik. De amíg így karcolnak a dalok, addig én ezt nem bánom! Tovább

2018. május 29.

Tisztul a kép - Blessthefall

Blessthefall – Hard Feelings (2018) | Három év és egy masszív kiadóváltás után hozta ki új lemezét a Beau Bokan vezette kvintett, akik kicsit puhultak ugyan az évek alatt, de még mindig megvan az a harapós lendület, amit annyira imádunk bennük. Nézzük, hogy a Rise Records mennyire nyomta rá a bélyegét a srácok zenéjére? Tovább

2018. május 25.

Kívül állok, magamon kívül - Three Days Grace

Three Days Grace – Outsider (2018) | Három évet kellett újfent várnunk, hogy a torontói srácok visszatérjenek és végre levetkőzzék Adam hiányát, kipróbálva néhány olyan megoldást, amelyet eddig egész élesen kerültek. Persze nem minden esetben jó a kísérletező felfogás, de ha végre az énekes is beleviszi az egyéniségét a zenébe, azért az nem árthat. Matt pedig belevitte az övét ebbe a lemezbe bőséggel. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky