3428 zenekar 12453 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2014. április 2. | Stewie

A pite közepébe – Firkin

Copyright:

Firkin - Finger in the pie | A Frikin a hazai zenei élet egyik meghatározó zenekara, az egyik legnagyobb ír-punk bandája. Szerintem senkinek se kell bemutatni a népi motívumokat tartalmazó, pörgős, zúzós zenéjüket. Koncertjeik hatalmas mókák, felszabadult kocsmahangulatban telnek el, ahogy egy ilyen zenekartól el is lehet várni. A 2012-es Igyunk pálinkát! című lemez után már sokan türelmetlenül várták az új korongot. A várakozásnak vége, végre kezünkbe tarthatjuk a Finger in the Piet. Nézzük, hogy felül lehet-e múlni a két éve készült darabot.

Az első meglepetés a címek olvasásánál ért: mind angol. Bár valóban ez a műfaj nyelve, de pont a Firkin volt az, aki megmutatta, hogy a magyar nyelvű szöveget is megállják a helyüket a színpadokon. (Az Igyunk pálinkát című Whiskey in the jar feldolgozásuk és a Kék volt az ég saját szerzemény a legütősebb himnuszaik lettek az elmúlt években.) És ugyan nem is vártam, hogy teljesen magyar lesz az új korong, pár magyar számnak nagyon örültem volna (és szerintem sokan mások is). Viszont az első hallgatás után már nem fog érdekelni senkit ez a kis semmiség.

Az első track a Donegal Danny, ami egyszerűen tökéletes indítás: gyors, pörgős szám, ami ugyan megragadja a figyelmünket, de nem tesz többet. Nem kezdünk el rajta tombolni ültünkbe, nem gondolkodunk el a világ kérdésein. Egyszerűen csak ráhangol minket a lemez hangulatára. Ezután az Ifi f I could be a pope jön, amit már korábban megismerhettünk, mint beharangozó számot. Közepes-sebességű, nagyon jó szöveggel megírt dal, amivel csak annyi a baj, hogy valamiért ezzel harangoznak be, ezt akarják a legnagyobb számnak a lemezen. Egyszerűen nincs akkora erő benne, hogy elvigye az egész albumot. Szó se róla, tetszik, csak nem neki kéne az első frontban lennie, főleg úgy, hogy vannak nála rátermettebb számok is a lemezen.

Ezzel szemben ott van a Parasite’s lust, ami szerintem az egyik legjobb szám az egész albumról. Igazi punk, természetesen ír őrülettel jól megszórva. Első hallás után beleég a dobhártyánkba a dallam, megával ragadó, pont olyan amilyennek kell lennie, Firkin klasszis. Nem is értem, hogy miért nem ezzel reklámoznak. A másik ilyen zseniális dal a High and low, ami a Firkin első igazi balladája. Mély, magával ragadó, nincsenek rá szavak. Különösen a hegedű varázslatos, csontig hatoló. Hozzá a gitár lágy játéka és Barni hangja egy olyan kombót alkot, ami konkrétan verhetetlen.

Külön kiemelendőek az I am Who I am és a My love, John című nóták, amiknek érdekessége, hogy nők éneklik fel, ami a szövegek láttán elég egyértelműek (előbbit Bonyár Judit, míg utóbbit Fehér Nóra segítségével vették fel.) Személy szerint Nóra előadását éreztem erősebbnek. Talán a hangszerelés is segített neki, de a hangja nagyon kellemesen simul a számba, míg Juditnál nem érzem annyira biztosnak a hangszerek és az ének összhangját. Kicsit fesszengősebb, nem érezni magabiztosnak.

A legütősebb szám viszont kétség kívül a címadó nóta, a Finger in the pie. Szerintem ezt a számot kéne megadni a szótárakban, mint példa az ír-punkra. Népies, megragadó, éneklős. Egy kis kocsmától kezdve a Wembley stadionig bárhol megállná a helyét. Olyan ritmusa van, hogy nem lehet ülve maradni mellette. Ez tipikusan az a szám, amiről még áradozhatnék órákat, de nincs sok értelme: ezt hallgatni kell, mert különben nem hisszük el.

Úgy érzem, hogy ez az első Firkin lemez, amely tényleg megállná a helyét a legnagyobb külföldi nevek mellet, cakk und pakk. Mármint eddig is voltak nagyon jó számaik, de ilyen erős, összerakott albumot még nem adtak ki eddig. Viszont vannak benne kis apróságok, amik miatt nem tökéletes.  Mindenki hallgassa meg, ha lehetősége van rá, akkor élőben is.

Stewie

MyMusic értékelés: 9/10

Firkin – Finger in the pie (2014, Pump Jump Records)

1. Donegal Danny
2. If I could be a pope
3. Kind and Fine
4. Molly Malone
5. Parasite’s lust
6. High and low
7. The child of fire
8. I am who I am
9. Loch Lomond
10. Finger in the pie
11. My love John
12. Dirty Julie
13. Nincompoop
14. Jumpin’ lovers
 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

Hozzászólások
Jomsviking 2014. ápr. 4.  14:12 1
Igazán illett volna utánanézni, esetleg a kritikában is utalni rá, hogy a Donegal Danny és a Molly Malone feldolgozások. Már csak a The Dubliners iránti tiszteletből is, mert ezeket a nótákat Ők tették a nagyközönség számára ismertté.
   

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább

2020. szeptember 26.

Ha temetsz, temess mélyre! - Make Them Suffer – How To Survive A Funeral

Make Them Suffer – How To Survive A Funeral (2020) | Nagyon nehéz helyzetben voltam, mert alapvetően bírom a bandát, viszont az előzetes dalokból nekem egyedül az Erase Me ütött csak akkorát, hogy elkezdjem várni a lemezt – plusz természetesen a lemez címe, mert az viszont telitalálat! Ebből a kétes alapszituációból pedig a végeredmény egyértelműen kibillentett, nézzük merrefelé! Tovább

2020. szeptember 12.

A vég? Dehogy! - Currents – The Way It Ends

Currents – The Way It Ends (2020) | A második (jó, legyen harmadik a házi kiadású Life – Lost-tal együtt, de mindenhol másodikat írnak) lemezével a Currents bizonyítja, amit két éve már az I Let The Devil In EP-vel eléggé határozottan megpendített: hogy nekik bizony helyük van a jövő metalcore nemzedékének térképén. Ezt pedig kőkemény riffekkel, okos dalszerkesztéssel, fejletépős üvöltésekkel és arénákért kiáltó refrénekkel teszik. Tovább

2020. szeptember 5.

A tuskóság trendi! - Emmure – Hindsight

Emmure – Hindsight (2020) | Nyolcadik alkalommal mondja meg Frankie Palmeri a frankót mindenkinek és talán senki nem lesz meglepve, amikor azt mondom, hogy markánsan azért nem változtak meg a játékszabályok az elmúlt másfél évtizedben. Szóval nyugodjon le mindenki, ismét el lesz küldve a fél világ a p***ába! Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky