3428 zenekar 12456 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2011. december 13. | -gabriella-, Joss Beaumont

Így is lehet - Alba Hyseni: Inner-Mission

Copyright:

Alba Hyseni: Inner-Mission | Még mielőtt bárki arra gondolna, hogy a lejjebb található lemezkritika erős nyalás lenne az, egyébként 15 éve Magyarországon élő, amúgy albán származású énekesnő felé, inkább csak arra szeretnék rávilágítani, hogy érdekes, így is lehet itthon jó lemezt készíteni. Mert az Inner-Mission jó, méghozzá nagyon!

A zenei kritikákban általában azokat a lemezeket szokták éltetni, amiről a nagyközönség még nem hallott, vagy csak nehézkesen jut el hozzájuk. Alba Hyseni első lemeze pontosan ezt a kategóriát erősíti, hiszen bármennyire is jó, túl sokan sajnos nem fogják meghallgatni. Pedig érdemes lenne, hiszen valami olyat sikerült létrehozni Magyarországon, amit keveseknek, vagy csak külföldi példákkal tudnék felhozakodni. Ehhez egyrészt kell az a különleges, mély-alt hang, ami már alapból egyedivé teszi, és persze sok kiváló zenész, akik közreműködnek a lemezen (Hock Ernő, Grencsó István, Dóra Attila, Bérczesi Róbert, Rozmán Zoltán, Sena).
 
Az album egyébként már szeptember óta elérhető az interneten, és természetesen a legtöbben ódákat zengenek róla, de hát mi sem szeretnénk lemaradni. Minden megvan benne, ami a jelent lefesti: némi melankólia, fülledtség, nagyváros, kultúra, underground. Az tény, hogy magyar viszonylatban egyedi az, amit Alba hoz nekünk. Ha a stílusát szeretnénk meghatározni, hasonlóan változatos lenne, hiszen a dark wave-től kezdve, a triphopon át, a goth magányon keresztül egészen a nu jazz-ig mindent sikerült matematikai pontossággal beletenni. A Sena-val készített koprodukciók (Reality Blow, Reflection) pedig egyenesen zseniálisak. Félelmetes, ahogyan a két énekesnő hangja kiegészíti egymást. Külön dicséret illeti Csigó Tamást (Beat Dis), aki az egész album producere és dalszerzője is és sikerül megtalálni ezt a fajta egészséges egyensúlyt a szórakoztatás és már-már borongós dallamok között. Pláne, hogy sikerült egy olyan dalt is megalkotni, mint az Ain’t No Perfect Life.
 
Ennek a kifejezetten erős zeneiséggel megáldott, de nem túl vidám vonalnak nem sok kedvelője van Magyarországon, pedig volna miért Alba koncertjeire járni, mert ez a lány amellett, hogy szép, rendkívül karizmatikus előadásmóddal is rendelkezik. Az a hang, amit a lemezen megszólaltat tulajdonképpen ennek az egyediségnek a meghatározója, kelléke. Ez a harmónia belengi azt a 12 dalt, amit az albumon találunk.
 
A lemezen érezhető az elhivatottság és az is, hogy Alba már hosszú ideje készül a megjelentetésére. Ennek a munkának, és azon belüli nehézségeknek az együtthatója, hogy még a kiadási munkálatok sem mentek gördülékenyen, de végül elért az áhítat és köszönetet mondhatunk, hogy eljutott hozzánk.
 
Mindenkinek ajánljuk, annak dacára, hogy nem az „Inner-Mission” a világ legvidámabb lemeze, de talán nem is olyan nagy baj az, de azt is mondhatnánk, hogy kit érdekel, ha ilyen jól sikerült...
 

 
MyMusic értékelés: 9/10
 
Alba Hyseni: Inner-Mission (Chameleon records, 2011)
 
1. The Drug I Need
2. Ain't No Perfect Life
3. The skin game
4. Reality blow
5. Unique
6. Adieu (My Friend of Sorrow)
7. Hunter
8. Breathing Rain
9. Reflection
10. My heart song
11. Exit (End poverty)
12. Trick
 
 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2020. szeptember 12.

A vég? Dehogy! - Currents – The Way It Ends

Currents – The Way It Ends (2020) | A második (jó, legyen harmadik a házi kiadású Life – Lost-tal együtt, de mindenhol másodikat írnak) lemezével a Currents bizonyítja, amit két éve már az I Let The Devil In EP-vel eléggé határozottan megpendített: hogy nekik bizony helyük van a jövő metalcore nemzedékének térképén. Ezt pedig kőkemény riffekkel, okos dalszerkesztéssel, fejletépős üvöltésekkel és arénákért kiáltó refrénekkel teszik. Tovább

2020. szeptember 5.

A tuskóság trendi! - Emmure – Hindsight

Emmure – Hindsight (2020) | Nyolcadik alkalommal mondja meg Frankie Palmeri a frankót mindenkinek és talán senki nem lesz meglepve, amikor azt mondom, hogy markánsan azért nem változtak meg a játékszabályok az elmúlt másfél évtizedben. Szóval nyugodjon le mindenki, ismét el lesz küldve a fél világ a p***ába! Tovább

2020. augusztus 31.

Ilyen lenne az élet? - Novelists – C’est La Vie

Novelists – C’est La Vie (2020) | Harmadik lemezéhez érkezett a francia, gitármasztizós, metalcoreba hajló, djent és progmetallal kacérkodó Novelists, és mi sem lehetne ennél nagyszerűbb hír, hiszen az új korongon – ahogy azt már megszoktuk tőlük - egészen kiváló muzsikálást hallunk. Nagy kár, hogy a megjelenés után Matteo Gelsomino énekes kilépett a bandából, mert nélküle, valószínűleg, a C’est La Vie sem lenne ennyire király. Tovább

2020. augusztus 26.

Az ellenállás él! - Anti-Flag – 20/20 Vision

Anti-Flag – 20/20 Vision (2020) | Bevallom, a 2014-es, Szigetes koncertig egyáltalán nem éltem a punkrockerek zenéjét, mert semmivel nem voltak többek, mint a lázadó melodic hc-punk zenekarok egyike a tömegben. Aztán ott a nagyszínpad előtt, a 34 fokban, tűző napsütésben, izzadtságtól csepegő BMTH-s trikóban valahogy megváltozott valami, mert olyan energiákat mozgattak meg az urak, amire egyáltalán nem számítottam. Azóta pedig egészen kiváló barátságot kötöttünk. Tovább

2020. július 23.

Erős kezdés után... | All Time Low - Wake Up, Sunshine

All Time Low - Wake Up, Sunshine (2020) | Ha van a poppunknak ma vezető csapata a világon, akkor az All Time Low simán pályázhat a trónra, hiszen a Blink már nem az igazi, a 5 Seconds of Summer inkább pop, a Neck Deep inkább punk és nem is annyira élem, a Fall Out Boy-t pedig hagyjuk is inkább... Szóval az ATL simán behúzza ezt a megtiszteltetést, a Wake Up, Sunshine-nal pedig bizonyítják, hogy megérdemelten aggatok rájuk ilyen címkéket! Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky