2971 zenekar 10771 letölthető zene
Lemezkritika

2010. március 5. | Egres

Rob Zombie a pokol bugyraiba visz

Copyright:

Rob Zombie: Hellbilly Deluxe 2 | Az idén 45. születésnapját ünneplő pokolfajzat, az eredetileg Robert Bartleh Cummings (ex pornómagazin designer) néven anyakönyvezett zenész, akit a világ rockerei Rob Zombie-ként ismerhettek meg, megjelentette negyedik szólóalbumát, a Hellbilly Deluxe 2-t. Reméljük, hogy az ezelőtti, unalmas Educated Horses lemezénél jobb lett. Az album címe már sejtetett valamit, hisz az 1998-as Hellbilly Deluxe az első önálló munkája, amelyet a White Zombie feloszlása után készített, és a többség szerint ez volt az eddigi legjobb és legsötétebb Rob Zombie-korong.

Kíváncsian várom, a folytatás milyen, bár picit félek is tőle, hiszen ismét az ex-Marilyn Manson-os John 5-val dolgozott, így a fő kérdés most is az, hogy lesznek-e elektronikus trükközések, avagy az Educated Horses hibájába esik újra?

Megnyugtatok mindenkit, nem lett rossz a Hellbilly Deluxe 2, persze nem éri utol elődje (mármint az 1998-asra gondolok) színvonalát, de ettől függetlenül igazán dögös pokoli útra invitálja hallgatóit az öregedő okkultista. A legelső Jesus Frankenstein, a maga középtempójával, egyszerű szövegével, rögtön lábmozgásra, ujjdobolásra késztetett.. Ki tudja, lehet, hogy lesz itt még fejrázás és ’léggityózás’ is? A második szám is megállja a helyét, de türelmetlenül várom a rádióbarát (abb) What?-ot. A jól megszokott torzító pont, annyira van jelen a dalban, amennyi még nem idegesítő, táncolható jó kis rakenroll.


A kicsit furcsa és unalmasra sikeredett akusztikus kezdetű, majd nagyszerűvé, amolyan füstösebb blues stílussá kiteljesedő Mars Needs Women után még egy igazán tökös, slide gitáros szám következik, a Werewolf, Baby. A modern rockos Virgin Witch-ben John 5 király gitárjátéka mindent visz! A Death and Destiny Inside the Dream Factory szeletelős, kocka metál, mozog rá a fejem, de eléggé gépiesen.. Lehet, hogy zombie lettem? A Burnre megint csak azt mondhatom, John 5 király vagy! Rob, pedig kicsit túl sok torzítót használt ebben a nótában már. A vicces című Werewolf Women Of The SS, mi mással kezdődhetne, mint farkas vonyítással. Táncolható, buli hangulatú, rockos, jól sikerült szám.

Azért van pár olyan dolog is a CD-n, ami annyira nem jött be. Ilyen az indusztriális elemek elhagyása, pedig ezek eddig Zombie munkásságának az alapjait képezték. A torzító az egyetlen, amely megmaradt a múltból, bár annak használatát meglehetősen túlzásba vitte az öreg, de sebaj, így tényleg olyan, mintha a pokol bugyraiba vinne minket. A 45 perces anyag utolsó, The Man Who Laughs kilencperces dalának többszöri lejátszását, a dobok szerelmeseinek javaslom, akár tananyagként is, de a szimpla hallgatónak kicsit már sok a 4. perctől induló tamtamozás.


A korongon szerencsére most John 5 (ex-Marilyn Manson) gitáros sem helyezte magát túlságosan előtérbe, hogy virtuozitását fitogtassa, ahogy azt az Educated Horseson sajnos sokszor megtette.

Valljuk be, Rob Zombie-t sosem a művészien kivitelezett zenéjéért és világmegváltó  gondolataiért szerettük. Ez amolyan talponálló-metál, egyszerű szövegekkel. Mégsem csak azoknak szól ez a muzsika, akik a faék egyszerűségű metált bírják csak, hiszen ez a szórakoztató! Ami pedig az esszenciáját adja, az az, hogy ők és egy fikarcnyival sem akar többnek látszani, mint amik. Zúznak, hörögnek, torzítanak, de összességében így is kellemes hallgatni való. Metálklubban, jó pár üveg pia után, jó buli lesz rá headbangelni.. Többet várni tőle nem nagyon kell.

A MyMusic értékelése: 7/10

Rob Zombie: Hellbilly Deluxe 2 (Warner, 2010)

Track lista:

1. Jesus Frankenstein
2. Sick Bubble-Gum
3. What?
4. Mars Needs Women
5. Werewolf, Baby
6. Virgin Witch
7. Death and Destiny Inside the Dream Factory
8. "Burn"
9. "Cease to Exist"
10. "Werewolf Women of the SS"
11. "The Man Who Laughs"

Közreműködő zenészek:

Rob Zombie – ének
John 5 – gitár
Piggy D. – basszusgitár
Tommy Clufetos – dob

Egres

 

2010. július 16.

Ozzy Osbourne újra stúdióba botorkált

Ozzy Osbourne: Scream | Három év után jelentkezik az Osbourne-művek újabb CD-re való dallal, ami ezúttal a rövid, de velős Scream címet kapta. A 2007-es Black Rain album fogadtatása elég vegyes volt mind a szakma, mind pedig a közönség köreiben, így Ozzy zenei nézetkülönbségekre hivatkozva megvált húsz éve állandó szerzőpartnerétől, a gitáros ikon Zakk Wylde-tól. Az új lemezen azonban hiába gitározik a Firewindben, Nightrage-ben már bizonyított görög gitárhős, Gus G, lényeges különbséget sem a stílusban, sem pedig a megszólalásban nem fedezhetünk fel, sőt, igazából az Ozzmosis óta kiadott három lemezen (ha az Under Cover című gyűjteményes feldolgozásanyagot nem számítjuk) elég egyenes vonalat követ a tudatállapot-módosító szerekhez különösen vonzódó énekes legenda és csapata. Tovább

2010. július 2.

Vásáry André bemutatja Vásáry Andrét

A 2009-es Csillag Születik felfedezettjei közül elsőként a felettébb érdekes  hangi adottságokkal megáldott Vásáry André jelentetett meg lemezt. Az album kb.  másfél hét alatt a MAHASZ lemezeladási listájának negyedik helyére ugrott fel. A Mymusic utánajárt, miért. Tovább

2010. június 8.

Ha elfajul, ez pornó lesz... Maszkura és a Tücsökraj

Maszkura és a Tücsökraj: Kérlek, így szeress! | Maszkura és a Tücsökraj három éven belül második nagylemezével háborgatja a továbbra is iruló-piruló közönséget. A zene szélesebb köröket érint, a szöveg mélyebbre merítkezik, de a buli továbbra is tart. Segg, csöcs, fazék, fenék, nem csak a fásy mulatóra ráz a magyar nép! Tovább

2010. június 4.

Túl az óperencián: Új hangon szól az Óperentzia!

Óperentzia:  MR.HAT | Két közepesen erős lemeze, az Óperentzia (2008) és a One Week (2009) után 2010-et sem hagyja új kiadvány nélkül a hazai underground szcéna egyik kellemes (nem mellesleg eléggé mellőzött) színfoltja, az Óperentzia. Ez az első hivatalos album, melyet az R33 Records gondozásában jelentettek meg. Tovább

2010. május 20.

A szörnyű jazz... megint borít a Pink Freud!

Pink Freud: Monster of Jazz | A lengyelek kedvenc jazz-zenekara, mely Budapesten is több látogatást tett már, végre új lemezzel rukkolt elő. A Monster of Jazz című alkotás a Pink Freud eddigi anyagaihoz méltóan ismét csak formabontó, ugyanakkor finom arányérzékkel tálalt hangulatfestés; költészet a 21. századi zaj-elektro-jazz porond kies koordinátarendszerében. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky