Archívum
  Cím |
Dátum |
|
|---|---|---|
 |
Egyedül nem megy | The Word AliveThe Word Alive – Monomania (2020) | Hatodik albumnál tart már a banda, de a Real óta igazán semmi olyasmit nem tudtak hozni, ami egy kicsit jobban megmozgatott volna. A Dark Matter még talán próbálkozott kicsit visszahozni az ötleteket és a keménységet, a sötétséget, de a Violent Noise már szimplán ráment az eladhatóságra és a műanyag modern metalra. Ez pedig annyira bejött Telle Smith-éknek, hogy sajnos maradtak is a vonalon. Tovább |
2020. május 13. Lemezkritika |
 |
Egy sima, egy fordított | SilversteinSilverstein – A Beautiful Place To Drown (2020) | Az a jó ebben a bandában, hogy ha nem olyan jó, amit éppen kihoznak, az mégis mindig van legalább annyira jó, hogy a zsáner többi bandáját gondolkodás nélkül maga mögé utasítsa. Tény, ebben az emocore-nak csúfolt, letűnt műfajban már nem sokan tevékenykednek, de ha post-hardcore-ként aposztrofáljuk a kanadaiakat, akkor ez máris egy sokkal nagyobb fegyvertény. Tovább |
2020. május 11. Lemezkritika |
 |
A deathcore halhatatlan | Lorna Shore – ImmortalLorna Shore - Immortal (2019) | Szegény Lorna Shore-ra rájár a rúd, mióta Tom Barber úgy döntött, hogy a Chelsea Grin-be igazol, hiszen CJ McCreery-ben megtalálták a tökéletes pótlást Barber helyére, sőt… Aztán egy évvel később, mire megírták az év egyik legerősebb lemezét, CJ-t meneszteni is kellett egy botrány miatt, aztán most megint vakarhatja a fejét a megmaradt trió, hogy ezeket a zseniális témákat meg ki fogja hitelesen elhörögni? Tovább |
2020. április 14. Lemezkritika |
 |
Csendesen | Breaking BenjaminBreaking Benjamin – Aurora (2020) | Akusztikus albummal jelentkezett a Benjamin Burnley vezette csapat, akik az Ember után úgy gondolták, hogy jobb lesz, ha visszavesznek a durvulásból és a hosszú-hosszú évek óta áhított unplugged dalcsokorral lepik meg a rajongókat. Ez egyrészt dicséretes, hiszen tényleg minimum 15 éve vártuk ezt a percet, másrészt reméljük, hogy jövőre jön a következő hangos lemez, csak hogy ne szakadjon meg a hároméves ciklus, plusz az utóbbi is zseni volt. Tovább |
2020. február 25. Lemezkritika |
 |
Egy kicsit innen... | Wage WarWage War – Pressure (2019) | Megérkezett az ocalai brigád harmadik nagylemeze, ami attól kapta a legnagyobb visszhangot, hogy a belengető single gitártémája egy az egyben lenyúlta az Architects Doomsday-riffjét. Ha itt megálltak volna, akkor nem lenne a fenti cím és a rossz szájíz, de sajnos túl sok zenét hallgatnak a srácok… Tovább |
2020. február 20. Lemezkritika |
 |
A 2. félidőt hozták a fiúk | Our Last NightOur Last Night – Overcome The Darkness (2019) | Kicsit talán elhamarkodott képet alkottam tavaly a Let Light Overcome-ról, de védelmemre legyen mondva, hogy akkor még szó nem volt arról, hogy lesz második fele is az anyagnak. Viszont az Overcome The Darkness megérkezett, rám rúgta az ajtót és kicsit még el is varázsolt. Tovább |
2020. február 14. Lemezkritika |
 |
Hátra arc! | Sleeping With SirensSleeping With Sirens – How It Feels To Be Lost (2019) | Kellin Quinn azt ígérte, hogy végre egy keményebb, a banda aranykorához jobban hasonlító, rockosabb albumot kapunk, mert a Gossip volt. Ez egy nagyon szép fogadkozás, csak mivel a Gossip nettó pop volt, kicsit mégis féltem ettől a kijelentéstől. Végül aztán csak igazat mondott Mr. Quinn, de ettől még ne kezdjünk örömtáncot járni. Tovább |
2020. február 8. Lemezkritika |
 |
A kis béna | Andrew BaenaAndrew Baena - Bury The Hatcet (2019, EP) | A youtuberek korát éljük, mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy már lassan mindegyiknek van saját dala, EP-je, lemeze, videóklipje vagy bármije, ami a zenéhez köthető – még ha nem ért hozzá, akkor is. Szóval az is tény, hogy ezek közül nagyon kevés az értékelhető produktum, ezért baromi meglepő, hogy az egyik ilyen tavaly Andrew Baena nevéhez fűződik. Tovább |
2020. február 4. Lemezkritika |
 |
Érzelmi hullámvasút | Acres – Lonely WorldAcres – Lonely World 2019 | Bár már 2011 óta aktív bandának számít az angliai Acres, mégis 2019-ig kellett várni a nagylemezes debütálásra. Ez az idő kellett ahhoz, hogy addig érleljék a srácok a dalokat, amíg egy érzelmi atombomba erősségével tudják ránk szabadítani a Lonely World-öt. Jelentem, sikerült! Tovább |
2019. december 20. Lemezkritika |
 |
Gondolkodj! - Stray From The Path – Internal AtomicsStray From The Path – Internal Atomics 2019 | Kilencedik lemezét gurította piacra a new yorki illetőségű Stray From The Path idén, az Internal Atomics pedig minden, amiért valaha is hallgattuk ezt a bandát. A keménység, a düh, a harag, a szövegek, az energia, a hangzás, a kreatív zenei megoldások, a változatosság… egyszerűen minden annyira a helyén van, hogy nehéz lenne belekötni. Tovább |
2019. december 17. Lemezkritika |
 |
Félgőzzel - The Contortionist – Our BonesThe Contortionist – Our Bones (EP, 2019) | 2018 nyarán a PVRIS előtt adott koncertjükkel a srácok maradéktalanul és örökre beírták magukat a szívem közepére, hiszen ezt az éteri, progresszív, dallamos, zseniális zenét egyszerűen képtelenség nem szeretni. Hatalmas kár, hogy az új EP-re ebből a zsenialitásból csak igen keveset pakoltak fel, de természetesen nincs okunk fanyalogni, azért ez még bőven a király kategória. Tovább |
2019. november 16. Lemezkritika |
 |
Dobosnak áll a világ - Anup Sastry – Illuminate (EP, 2019)Anup Sastry olyan bandákban szerzett magának hírnevet, mint az Intervals, a Skyharbour vagy éppen a Monuments, de dobolt Jeff Loomis mellett is, valamint számtalan drum cover és playthrough videója borzasztja a kezdő dobosokat youtube-on. 2013-ban jelent meg első önálló albuma, amit azóta csak EP-k követnek, de azok rendszeresen, hiszen az Illuminate már a negyedik a sorban. Tovább |
2019. november 7. Lemezkritika |
 |
Gyere pásztor, mutasd, mid van! - ShepherdsShepherds – Pathfinder (EP, 2018) | Igen rég adósa vagyok már a földijeimnek ezzel a pár sorral, hiszen tavaly ősszel jelent meg a Sheperds debütáló kislemeze, és azóta tologatom magam előtt a cikket. Viszont végre ide is elérkeztem, úgyhogy lássuk, Tatabányán hogy élik a hardcore/metalcore-t a fiatalok, és sikerült-e a Sheperds-nek megtalálnia az ösvényt? Tovább |
2019. július 22. Lemezkritika |
 |
Filmzenét a népnek! - New Found GloryNew Found Glory – From The Screen To Your Stereo 3 (EP, 2019) | Feldolgozáslemezt készíteni mindig lutri, hiszen az eredeti dalok mindig királyak, a feldolgozások meg vagy bejönnek a népnek, vagy megkapod, hogy már megint elbarmoltál valami jót… Szerencsére a NFG már a harmadik karikát futja ebben a pop goes punk versenyben, és eddig még nemigen lőttek mellé. Tovább |
2019. július 19. Lemezkritika |
 |
Minőségi iparosmunka - Of VirtueOf Virtue – What Defines You (2019) | A michigani kvintett harmadik lemeze mindenképpen előrelépés a korábbiakhoz képest, de előre le is kell szögezni, hogy a What Defines You egy sokszor-hallgatós, érlelődős anyag. Megvannak rajta a direkt slágeres részek ugyanúgy, mint a sokadszorra beütő, megvilágosodós témák. Lássuk! Tovább |
2019. július 17. Lemezkritika |
 |
Beartooth – B-Sides Legyen inkább C...Beartooth – B-Sides | A tavalyi albumról lemaradt dalokból hozott egy mindössze két dalos EP-t Caleb Shomo és csapata. Ebből pedig két dolgot vonhatunk le kapásból: nem véletlenül maradtak le a dalok a lemezről, illetve lehet, hogy kevesebb dalt kéne írni az uraknak, viszont sokkal fogósabb körítésben... Tovább |
2019. május 30. Lemezkritika |
 |
A sötétség hol van elzárva? KrúbiKrúbi – Zárolás feloldva | Krúbi a tavalyi év legnagyobb felfedezése volt hip-hopos körökben, amelyhez egy komoly visszhangot keltő Fonogram-díj, egy eszméletlen magasságokban szárnyaló nagylemez és azóta is teltházas koncertek tucatjai társulnak. Majkát meg eszi a sárga irigység, mert kicsikét szűk lett neki a világ... Tovább |
2019. május 27. Lemezkritika |
 |
A lányos énemnek - Against The CurrentAgainst The Current – Past Lives (2018) | Két évvel ezelőtt nagy vehemenciával vetettem rá magam a new york-i trió debütáló lemezére, mert a Gravity EP azt vetítette elő, hogy egy gitárral és lendülettel bőven megtámogatott, korrekt kis Paramore-klónt kapunk. Akkor csalódnom kellett, mert sokkal lágyabb, lassabb és unalmasabb lett a debüt. A folytatás viszont igyekszik visszaadni a hitemet! Tovább |
2018. november 26. Lemezkritika |
 |
Az imádni való, kénköves Pokol - ArchitectsArchitects – Holy Hell (2018) | Nyolcadik lemezéhez érkezett a brit metalcore alapvetésének számító Architects, akiknél nem csak az volt a kérdés, hogy tudnak-e kétévente minőségi dalokkal és tartalommal előállni, hanem az is, hogy fő dalszerzőjük és alapító gitárosuk, Tom Searle halála után merre tovább? A válasz egyszerű: lefelé a mélybe! Tovább |
2018. november 20. Lemezkritika |
 |
A változás jó, értem?! - The Amity AfflictionThe Amity Affliction – Misery (2018) | A trióra fogyatkozott ausztrál metalcore csapat hatodik albuma egy olyan kísérletezés eredménye, amire ugyan számítani lehetett az elmúlt pár év alapján, mégis a végeredmény teljesen más, mint amit vártunk. Igen, elismerem, egészen érdekes a helyzet, viszont végighallgatva a Misery-t kijelenthető, hogy egyáltalán nem rossz. Sőt... Tovább |
2018. november 15. Lemezkritika |
