2018. január 4.

The Trusted One – Another Dawn - Új EP kislemez

A mai napon egy lelkes budapesti modern metal / post-hardcore zenekarról lesz szó, ugyanis a The Trusted One debütált legújabb 5 számos kislemezével. A banda énekesét, Földi Benjámint kértük, hogy tartson egy rövid bemutatót, kedvcsinálót a dalokról és meséljen a hozzájuk fűzött gondolatairól.

Another Dawn
Igazság szerint ez egy intro, egy fel- és bevezető a lemezhez csak így nem akartuk hívni, mert végzetesen sablonos lett volna. Kellően rövid és ütős, magával ragadó. Legfőképpen ismét Simi nevét kell magasztalnunk, aki tökéletesen eltalálta és alkotta ezt a művet. Ez az alapséma amire épül a dal, az „I Have Either Been Forgotten or I Was Never Seen” c. számunk outrojából lett lopva. Szóval ez egy outroból készült intro, amit nagyon szeretünk. Szeressétek ti is!

Pray For The Wind
A szám alapvetően arról szól, hogy te és én, meg az egész emberiség csak kölcsönbe kaptuk magunk alá a Földet. Mennyire magától értetődőnek tűnhet, hogy a hely, amin élünk, csak azért „van”, hogy kiszolgáljon minket. Olyan természeti erők uralkodnak a földnek a felszínén és az alatt, amik a képzelő erőnk határait súrolják. A szél, mint felszínformáló erő mind közül az egyik leghatásosabb. Évezredek és év tízezredek alatt formálja, alakítja és módosítja a látképet szerte a bolygón.

És itt kapcsolódik be mindez egy metafora formájában a számba. A zene a szél, amely hosszú évek alatt formálja meg a lelket. Soha egy szám sem változtat meg személyiségeket, embereket egy pillantás alatt. Ugyanakkor lehet hozzá fordulni, sosem hagy cserben. Vigaszt nyújt bánatban, megnyugvást megrázkódtatások során, vagy csak épp vidám perceket egy unalmas munka utáni napon a tömött buszon. Az ima a szélhez szól, hogy fújja el a hegyeket, töltse fel a völgyeket.
Reméljük ez a szám is formálni fog titeket!

Passengers of Time
Ez a dal egy időutazóról szól. Egy olyan korból fordul vissza, amely már romokban hever. A természeti erőforrásokat már teljesen kiaknázták, felbomlott a szövetség melyet az ember az állammal kötött. Röviden tehát egy poszt-apokaliptikus világról van szó, ahonnan hősünk menekülni próbál.

De sajnos ráeszmél, hogy magában hordozta a korszellemét. Így bármerre, és még inkább „bármikorra” utazik, mindig ugyan az az érzés fogja el, hogy ő, többedmagával az okozója az összes rossznak, ami történik. A végén mély letargiába esik, és úgy dönt, hogy mielőtt még visszatér a saját korába, kiéli a már elkerülhetetlen végzetet és elpusztít mindent, ami az útjába kerül- „Burning down the paths and it will be the paradise”. Majd később pont olyannak találja a körülötte lévő világot, amilyennek otthagyta azt korábban. Semmi sem változott. Talán mégse az ő hibája volt, hogy így történt minden.

Absence of the Soulseeker
A dalszöveg arra az alapgondolatra reflektál, hogy „Isten magára hagyta a világot”. Ez a tézis a felvilágosodás korából származik, azon belül a deizmus vallásból ered. A képviselőik szerint Isten létezik, ugyanakkor nem avatkozik közbe semmilyen történésbe.

A szám arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy az emberek általában mindig mástól várják a választ, mindig mástól várják a cselekvést, legyen az egy isten, vagy akár egy főnök, tanár. A szikra mindenkiben ott van és az esetek többségében kihasználatlanul hever bennünk. Ne várjuk a választ senkitől, bízzunk magunkban!

I Have Either Been Forgotten or I Was Never Seen
Azon a gondolaton indul el a szám, hogy „elfelejtettek, vagy sose léteztem”. Olyan társadalmi nyomás nehezedik az emberekre, minden irányból elvárások fogadják őket. Nincs idő megélni az életet. Mindennapos munka, házasság, gyerek vállalás, költözés, nyugdíjba vonulás.
Ha valaki  kilép a felsoroltak valamelyikéből is megbámulják és elítélik. Majd az idő múlásával tudomást se vesznek róla. Ez a track egy ilyen emberről szól.