3427 zenekar 12457 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Sziget 2015

2015. augusztus 9. | Halmi Annamária

SZIGET-KISOKOS: FOALS

Copyright:

Ebben a sorozatunkban, mint a cím is jelöli, az idei Sziget általunk legjelentősebbnek vagy legérdekesebbnek vélt fellépőit mutatjuk be. Szó volt már a Kasabianről és a Florence + the Machineról, harmadikként a Foalsszal ismertetünk meg titeket - és persze azt is eláruljuk nektek, melyik dalokból érdemes felkészülni!

A Foals a 2008-as debütáló lemezükkel, az Antidotes-szal rögtön letette a névjegyét az indie szcéna asztalára: az anyag jellegzetes hangzása miatt sokan mind a mai napig math rockot játszó zenekarként mutatják be őket, pedig ettől, ha nem is teljesen távolodtak el, ám jelentősen kitágították a horizontot, amelyben alkotnak. A math rock, vagyis matekrock egyébként szokatlan, aszimmetrikus ritmusképleteiről, feszességéről és komplexitásáról kapta a nevét, ezek a jegyek pedig erőteljesen érvényesülnek az Antidotes-szon is. Sterilitásról azonban szó sincs: bemutatkozó lemezük remek hangulatzene, érzékeny és változatos dallamokkal, köztük az indie bulik olyan favoritjaival, mint a Balloons vagy első kislemezük, a Hummer, amely a kultikus sorozat, a Skins egyik betétdalaként lett ismert.



A Foals egyébként 2005-ben alakult, akkor még egy Andrew Mears nevű úrral a vokáloknál - Yannis Philippakis, a Foals mai arca már akkor is tagja volt a zenekarnak, de csak 2006-ban lépett elő a frontemberi posztra. Yannis és a dobos Jack Bevan régi jóbarátok voltak, hozzájuk csatlakozott Jimmy Smith gitáron, Walter Grevers basszusgitáron és végül Edwin Congrave a billentyűknél - aki azelőtt egyáltalán nem játszott hangszeren, nem hogy egy zenekarban. A csapat felállása azóta is változatlan.

A 2008-as debütálás tehát eleve nagy hírt kavart, szakmailag elismertté tette őket, és valóban hozott egy nagyon jellegzetes, összetéveszthetetlen stílust, amelynek a jegyeit a mai napig fellelhetjük a zenéjükben. 2010-ben jelent meg a Total Life Forever, ami bizonyos elemeiben nagyon hasonlított az Antidotes-ra, de mégis több lett benne a szabadosság, a dallamosság. (Nem kell aggódni, a nyitó Blue Blood vagy a This Orient is nyugodt szívvel beilleszthetőek az első lemez anyagába, ugyanazt az irányt képviselik, mint a számomra talán még mindig a legkedvesebb Antidotes.)



A sorban a legfrissebb teljes album, a 2013-as Holy Fire nagyobb váltást hozott, elmaradoztak az időnként tényleg igen tört és igen szokatlan ritmusok, pörgések, egy tisztább, könnyebben emészthető lemezt kaptunk a kezünkbe. Ezen szerepel a tényleg unásig játszott-ismert My Number (na nem panaszkodom, ha egyszer annyira jó), az addig ismeretlen keménységet és vadságot hozó Inhaler, az előző korong melankóliáját idéző Out of the Woods, vagy a poszt-rockosan elszálló, szintén elég kemény Providence. Bár talán ez lett a Foals legérettebb, legkomplettebb és legváltozatosabb anyaga (elég sok szín megtalálható rajta, főleg az addigi könnyen behatárolható stílusukhoz képest), sokan mégis fájlalhatták, hogy eltűnt a math rock addig vezető szerepe a zenéből. Ez kétségtelenül igaz, de a Foals valami olyat képes létrehozni, amitől mindig összetéveszthetetlenül önmaguk lesznek, legyen ez Yannis egyedi hangja, a nagyon is tiszta gitárhangzás vagy a folyton fülbemászó és érzékeny dallamok és harmóniák. Ebben az évben viszont valami egészen különlegesre készülnek…

Ugyanis 2015-ben érkezik negyedik albumuk, a What Went Down. Az új anyagból eddig három dalt bocsátottak a nagyközönség rendelkezésére, a harmadikat éppen néhány nappal ezelőtt. A három új szám, név szerint a What Went Down, a Mountain at My Gates és a Knife in the Ocean alapján ki lehet jelenteni, hogy ismét egy új korszak nyílt a zenekar történetében: a What Went Down olyan erővel és nyersességgel robbant, amelyet pl. az Inhaler is csak megközelíteni tudott, a Mountain at My Gates dallamossága ellenére is meglepően karcos, egyedül talán a Knife in the Ocean emlékeztet a korábbi szerzeményekre, de abból is valami egészen új hangulat sugárzik. A dolog csavarja, hogy természetesen mindhárom dalocska nagyon is hű tudott maradni a csapat nevével fémjelzett minőséghez és benyomásokhoz.



Én a magam részéről tehát hihetetlenül várom a What Went Down megjelenését: a dátum augusztus 26-a, tehát hozzánk majdnem 2 egész héttel a kiadása előtt érkeznek. Sok-sok újdonságra, kirobbanó energiára tessék számítani!

Amit mindenképp hallgass meg, mert 95%, hogy élőben is felcsendül: My Number, Olympic Airways, Red Socks Pugie, Providence, Two Steps Twice, Inhaler, What Went Down, Mountain at My Gates

KIK? FOALS
HONNAN? EGYESÜLT KIRÁLYSÁG
MIKOR? 2015. augusztus 13., 19:30, Nagyszínpad
MENNYIRE VÁRJUK? 10/10
 

 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2015. augusztus 17.

Sziget: több mint 430 ezren voltak

A zárónapi pontos adatok még hiányoznak, az azonban biztos, hogy több mint 430 ezren látogattak ki az idei Sziget fesztiválra. Gerendai Károly főszervező az MTI-nek vasárnap este elmondta: újabb rekord született, és a végső szám akár a 440 ezret is elérheti. Tovább

2015. augusztus 17.

Igazi ír őrület, és ír tömegnyomor

Idén legjobban a Dropkick Murhpys koncertjét vártam, főleg, hogy tavaly nem tudtam elmenni a Parkba. Igazából csak ezért mentem a Szigetre, a többi ráadás volt. s bár a szervezők mindent elkövettek, hogy vacak legyen a buli, a Massachusettsi bandának sikerült egy önfeledt bulit összehoznia. Tovább

2015. augusztus 17.

Nagy nap, főleg Avicii nélkül

Ha már kimentem a Szigetre egy napra körbejártam az egészet, megnéztem jó pár koncertet, és ittam a külföldiekkel, ahogy azt illik. Remek koncertek voltak egész nap, nem is értem, hogy miért csak Avicii-re jött mindenki (akkor írta ki a telóm, hogy teltház van, amikor kezdődött a performance). Tovább

2015. augusztus 17.

Sziget: Faág ölt meg egy fiatal német férfit

Faág esett egy, a Sziget Fesztivál zárása után tiltott helyen sátrazó fiatal német férfire, aki sajnálatos módon a helyszínen életét vesztette - adott tájékoztatáést a Sziget sajtófőnöke hétfőn délelőtt. Tovább

2015. augusztus 17.

Szerelem a Szigeten

Bevallom sose vonzott annyira a Sziget. Túl nagy, tömeg, plusz Budapesten van, így haza is tudok egyből menni, pedig szeretek sátrazni. Viszont idén egy napra csak lementem, ha már pár kedvencem is megette ezt pénteken. A Voltos cikkeimet visszaolvasva úgy gondoltam, hogy kicsit kemény voltam a Sziget Grouppal, így a terv az volt, hogy kedves cikkeket írok most. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky