3427 zenekar 12457 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Koncertbeszámoló

2013. szeptember 7. | govinda

Nagyszínpad! Nagyszínpad! – Random Trip szuperkoncert a Parkban

Copyright:

Akik esetleg olvasták már egy-egy vonatkozó cikkemet, megszokhatták, hogy mindig különösen elismerő hangnemben szólok a koncertsorozatról. A csütörtöki, a Budapest Park nagyszínpadán tartott buli színvonala hasonló dicséretekre ad okot, és ezúttal többen is megerősítettek abban, hogy a méltatás megérdemelt. Megint.

Minden kezdet nehéz, így a csütörtöki este is egy picit döcögősebben vette kezdetét a szokásosnál: eleinte csak néhány ember kószált a színpad környékén, majd amikor fél 8-8 között hangszeres zenészeink belecsaptak (szó szerint) a közepébe, rövid idő alatt népes közönség gyűlt össze a tánctéren. 
 
A fellépők számára is egy kicsivel tovább tartott felvenni a kellő fordulatszámot, persze csak a tempót illetően. Rövid instrumentális felvezetés után Tóth Vera és Andy Hefler kaparintották meg a mikrofonokat. Egy kellemes 15-20 percig élvezhettük nagyon is összeillő, telt hangjukat Barabás Lőrinc finom, a háttérbe húzódó, mégis nagyon hangsúlyos trombitajátékával kísérve. Némi karmesteri rásegítéssel a három szövegvirtuóz, Columbo, Wolfie és Saiid váltotta őket – Kemon már korábban csatlakozott a két énekeshez. 
 
Ebben a (néhányak szerint talán kissé hosszúra is nyúlt) szakaszban az Irie Maffia, a Punnany Massif és az Akkezdet Phiai rajongói-kedvelői örülhettek leginkább, a színpadon lévők ugyanis időnként saját munkásságukból is szemezgettek, az ő közönségük pedig velük együtt skandálta a dalokat. Persze annak sem lehetett oka panaszra, akinek köze sincs az említett zenekarok-formációk műveihez: pörgős, dinamikus előadásmódjuk nagyjából mindenkit fel tudott villanyozni, meg tudott mozgatni. Az este egyik showmanje számomra mindenképp Kemon volt, aki talán a leginkább igyekezett bevonni a hallgatóságot a buliba, a leginkább igyekezett feltüzelni a hangulatot – szerencsére ennek meg is lett az eredménye. Hatalmas ugrálás-skandálás kerekedett, hogy aztán mindenki megpihenhessen egy kicsit a második etap előtt.
 
A szünet ezúttal rendhagyóra sikeredett: ahelyett, hogy a megszokottak szerint Q-Cee pakolt fel volna nekünk egy kevéske húzós funk-soul-rap muzsikát, Delov Jávor felkonfja után Barabás Lőrinc vette át egymaga a stafétát, ha jól emlékszem, két tétel erejéig. Még mindig lenyűgöző, ahogyan egy trombitával és egy looperrel varázsol, az első szám alatt mindenki megbabonázva, időnként ovációban kitörve figyelte a különleges történéseket. Aztán kisebb meglepetésre a technológia segítségével egy olyan ütős, elektronikus alapra kezdett el szólózni, hogy annak félig-meddig ugrálás, ütemes tapsolás és még nagyobb ováció lett a vége. Ezért, bár csak az átvezető produkció lett volna, mindenképp ezt tartom a koncert egyik legerősebb pontjának.
 
 ...az egyiknek, ugyanis a pihenő után jött a „neheze”. Végre színpadra lépett Ligeti Gyuri is a gitárjával (sajnos, mindig elfogult vagyok az elektromos gitárral szemben, nagyon meg tud dobni egy-egy bulit), vele együtt pedig Vitáris Iván is felmerészkedett a deszkákra. Feljöttek, hogy vigyenek egy kis rockot is az estébe – ahogyan Iván fogalmazott, na de milyen rock volt ez! Az egész koncert messze legszabadabb, legjobban passzoló blokkja lett belőle; minden Random Trip alkalmával elérek arra a pontra, amikor újból nem értem, hogy működhet ez ennyire jól. Csütörtökön ennél az epizódnál hitetlenkedtem egy sort, amellett persze, hogy buliznunk is kellett közben. Nem volt választásunk.
 
Vitáris Iván egy rocksztár, mese nincs. Nem tudom, hogy a nagyobb (mozgás)tér, a Random Trip koncepciója, a zenei szabadság miatt, vagy csak azért, mert egyszerűen jó napja volt, de a tőle megszokottnál is lazábban, pimaszabban uralta a színpadot: döbbenetesen jól. Ne feledkezzünk meg Ligeti Gyuriról sem, aki ehhez adta a testes gitáralapot, na meg persze a többiekről, akik mind vették a lapot és beszálltak a játékba. Később Andy és Vera is csatlakozott, ami aztán a kezdeti karcosság-koszosság után egy lágy, nyugtató lazulásba vitte át a zenét.
 
Jó társaságban gyorsan telik az idő – olyannyira, hogy hamar arra lettünk figyelmesek, a rapszekció megint átveszi az irányítást, hogy ismét őrületes ugrálást provokáljon ki belőlünk. Az este zárásában főként Columbo és Kemon volt aktív, és gondoskodtak róla, hogy véletlenül se maradjon egy helyben álló ember a tánctéren. A befejezést irtózatosan nagy éljenzés és taps követte, hogy aztán mind a tizenhárom közreműködő büszkén-boldogan hajolhasson meg  előttünk. A visszataps ezúttal nem volt sikeres, mert a szabály nagy úr (tíz óra elmúlt), de éljen bennük a tudat, hogy szerettük volna, ha még játszanak nekünk. Nagyon. (Úgy gondolom, ők is, legalábbis Jávor mindenképp, ahogy ennek hangot is adott elköszönéskor.)
 
Arról, hogy mennyire elképesztő színvonalon működtetik ezek a zenészek az improvizációt, hogy milyen kellemes zenét varázsolnak, és hogy mekkora őrület születik időnként általuk, felesleges szaporítani a szót. Érdemesebb talán kitérni a jókedvre és az örömre, amit legalább annyira éreznek a fellépők is, mint maga a közönség. Vagy az olyan szerethető momentumokra, mint hogy a színpadon nem lévő szereplők hogyan nézték végig a takarásból a társaikat, élükön Andy Heflerrel, aki tulajdonképpen velünk együtt bulizta végig a koncertet. (Sőt, a vége felé már a színpadon is táncoltak-mókáztak a szerephez éppen nem jutók.) Vagy hogy jól láthatóan mennyire tisztelik-szeretik egymást és a zenét, mindannyian. 
 
Az egész lényegét nagyon jól összefoglalja a velem érkező újoncok reakciója, akik, miután a véleményükre voltam kíváncsi, kórusban, hangosan, csillogó szemekkel csak annyit válaszoltak: IT WAS AWESOME!
 
A Park félelmetesnek látszó akadályát tehát jól vette a brigád, de ez nem véletlen: amíg a Random Trip ebben a szabad, szeretetteljes és nyitott szellemben tud működni, bármi elérhető vele. 
 
govinda
 
Fotók: Wlcsek András
 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2020. február 20.

Háromszor is Unearth!

Egy éven belül már harmadszor járt nálunk 2020. február 19-én a metalcore alapbanda, ezúttal a Prong, a Dust Bolt és a Sinaro társaságában. Az A38 adott otthont a bálnak, ami már tavaly is remek helyszínnek bizonyult, hiszen a Darkast Hour-ral közösen már fullra tette a banda a bárkát. Annyit elárulhatunk mindenféle spoiler nélkül: most sem okoztak csalódást! Tovább

2020. február 6.

A téli formáját hozta a Slipknot az Arénába

Tavaly nyáron, a Volt Fesztiválon akkorát ment a kilenc maszkos őrült, amitől elhittem nekik, hogy a We Are Not Your Kind lesz az A lemez… Aztán kijött a korong, ami csalódást okozott, a Slipknot pedig visszatért hozzánk, hogy promotálja a lemezt, de ez sem ment annyira flottul. Plusz itt volt még a Behemoth is, de hát… Tovább

2020. február 4.

Telet temetett a The Biebers a Hajón!

Hatalmas, forró hangulatú, teltházas koncerttel indította 2020 második hónapját a The Biebers, hiszen minden jegy elkelt a téltemető/turnéindító koncertjükre. Puskás Petiék nem is okoztak csalódást, minden tőlük telhetőt megtettek, hogy meghálálják a rajongók bizalmát. A hangulat megalapozásáról a szintén fővárosi The Palace gondoskodott. Tovább

2020. január 21.

Évet nyitott nekünk a Fish!

Szombaton, azaz 2020. január 18-án megindult a 2020-as koncertszezon, legalábbis az ország egyik legjobb koncertbandájának, a Fish!-nek. Krisztiánék nem is sokat teketóriáztak, a Barba Negrában ismét lefektették az alapszabályt: ha házibuliról van szó, ők a legjobbak! Tovább

2019. december 4.

Budapest, are you with us? – Avagy Ghost-on jártunk

Papa Emeritus, alias Tobias Forge, december 3-án este elhozta nekünk okkult színházát a Papp László Sportarénába és mindenkit elvarázsolt a humorával és a zenéjével. Viszont el kell ismernem, hogy igaza volt azoknak, akik azt mondták, hogy zeneileg sem rossz ez az egész Ghost mizéria, de látványelemekkel és a show-val együtt minimum ötször olyan erős. Melegített a svéd Tribulation és az amerikai All The Witches. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky