Egyik kedvenc idióta bandánk a Madness „House Of Fun” című dala leginkább kislemezen és válogatáslemezeken jelent meg és többféle változata is létezik, de ennek dacára hatalmas sikerrel játszották brit földön, hiszen a megjelenés évében első helyig jutott Angliában és Írországban, míg Ausztráliában 5. pozíciót fogta be.

 

 

 

A dal eredetije még az első világháború időszakát vetíti nekünk vissza, mivel 1929-ben egy osztrák dal született „Schöner Gigolo, Armer Gigolo” címmel, amely huszárokról szólt, akik a háború jellegzetes alakjai voltak, legalábbis Ausztriában, míg manapság ugyebár magányosok által bérelhető táncost és társaságot jelent tulajdonképpen. A leismertebb, mai formájában ismert változatban hallgatható „Just a Gigolo”-t, egy 1956-os felvételen egy Louis Prima nevű pasi énekelt fel, majd aztán sokan ezt ldolgozták fel, többek között a Village People is. 1985-ben aztán a hatalmas népszerűségnek örvendő Van Halen énekese, David Lee Roth adta elő sajátos stílusban, és az akkoriban aranykorát élő Music Televisiont el is lepte a dalhoz készült klip. A dal tulajdonképpen nem is annyira vicces, de a klip az zseniális lett, hiszen bőségesen került a filmbe az idiotizmusból.

 

 

 

Az angol alternatív rock kifogyhatatlan tárház, nem beszélve arról, hogy évről-évre bukkannak elő a tehetséges és különleges előadók az szigetország minden pontjáról. Ez természetesen nem csak napjainkra igaz, hiszen a ’80-as évek szintén nagyon aktív időszak volt. A Hullból érkező The Housemartins is egy nagyon tehetséges fiatalokból álló banda volt. A rend kedvéért álljon itt, hogy kikből állt és hol játszottak, illetve kikké lettek később a zenekar tagjai: Paul Heaton (Beautiful South) Stan Cullimore, Norman Cook (Fatboy Slim), Dave Hemingway (Beautiful South), Ted Key, Hugh Whitaker. Ami pedig magát a kiválasztott dalt illeti, tulajdonképpen lehetett volna akár több is ezektől a fiúktól, mert ami azt illeti, ők tökhülyék voltak. A dalszövegek leginkább az énekes Paul Heaton fejéből pattantak ki, aki a hiedelmek szerint erősen befolyásolt volt marxista politikája és vallásossága miatt, de ez csöppet sem tett rosszat a banda hülyeségfaktorának. A „Caravan Of Love” videoklipje irtó vicces lett és a dal maga 1986-ban első helyig vitte Angliában.

 

 

 

Ha már ’80-as évek, akkor említsük meg Paul Simon (Simon & Garfunkel) „You Can Call Me Al” című dalát, amely a hatalmas sikert hozó „Graceland” lemezen jelent meg. Maga a dal is nagyon vidám, de amiért a listánkra került, az a dalhoz készült videoklip, amelyben vendég az akkoriban már óriási népszerűségnek örvendő komikus, Chevy Chese szerepelt és hülyült erősen. Sokat elmond a forgatásról, hogy a klip végén Paul Simon olykor már elröhögi magát.