3427 zenekar 12457 letölthető zene
Rovatok
Hirdetés
Lemezkritika

2012. november 25. | Szandi

Halálmotívum és Lana Del Ray

Copyright:

Lana Del Ray: Born To Die (Paradise Edition) | Január 27-én jelent meg a New York-i származású énekesnő, Lana Del Ray debütáló albuma, a Born To Die, amely az elmúlt néhány hónapban a „fellegekbe emelte” a sztárt. A Video Games című slágerével egy csapásra szupersztárrá nőtte ki magát. A világ vezető slágerlistáinak élén szerepel, de közreműködött már reklámban, idén pedig az év Legjobb alternatív előadójának járó EMA-díjat is bezsebelte. Most pedig megérkezett a Paradise, amely kiegészítő lemezként szolgál az év elején megjelent Born To Die-hoz.

Míg a Born To Die című korongon összesen 15 dal szerepel, addig az új CD-n csupán 9 kapott helyett. A számok teljes mértékben követik a már ismert lírai, szentimentális, halál motívummal fűszerezett szerzemények sorát. Az albumot leginkább egy kellemes hangulatú, könnyedén megjegyezhető refrénekkel, könnyfacsaró szövegekkel és néhol mérhetetlen szomorúsággal kevert szerzeményeket tartalmazó sláger-egyvelegként jellemezném. Számait a halálmotívumhoz tudom kapcsolni (főleg az előző albumból kialakult hatások miatt). A kiegészítő lemez ugyanakkor sokkal lehangolóbbnak tűnik, mint a másik. Persze ha szerelmi lemezről beszélünk, és egy erotikus énekesnő van a középpontban, akkor nem feledkezhetünk meg a szexuális túlfűtöttségről sem! Lana a Cola című dalban ezt polgárpukkasztó módon adja a hallgató tudomására - ha lenne egy közönségszavazás arról, hogy a rajongók melyik dalból látnának legszívesebben klipet, biztosan a Cola nyerne.

Az alternatív albumon az énekesnő megint valami igazán meglepőt alkotott. Az érdekes dalcímek közt például megtalálhatjuk a Yayo kifejezést is - ez a kokainra használt szleng, ami az egyik legaljasabb "gangsta", Antonio Montana fejéből pattant ki. A dal természetesen a szerelemről szól, de biztos van valami „elvetemült” magyarázat arra, hogy miért pont ezt a címet viseli… Az American és a Ride hasonlóak a többi, Lana-tól már megszokott számhoz, a koncepció is viszonylag egyszerű: a nő vágyódását fejezik ki egy srác után. Elképesztő, hogy mennyire felnéz a szerelmére, és milyen ragályosan tudja átadni ezt az érzést. Na meg az se semmi, hogy szinte mindegyik számban a szerelem elmúlásáról énekel, ami sokadik hallgatásra már unalmassá válhat még azoknak is, akiket egyébként nem nehéz elérzékenyíteni.

A Blue Velvet már ismerősen csenghet a H&M reklámból, a Body Electric-ben pedig említést tesz a legnagyobbakról: szóba kerül Elvis és Marilyn, de -hogy felháborodást keltsen a hívők közt is- még említést tesz Jézusról.

A lemezen leginkább lehangoló románcokról szóló számok kaptak helyet, nem is találunk rajta boldog, vidám slágereket. Ez mondjuk nem feltétlenül rossz, sőt szerintem Lana Del Ray-nek ez a műfaj fekszik úgy igazán. A szerelem pedig egy olyan örök érvényű problematika marad a popkultúrában, amelyből mindig ki lehet majd facsarni némi népszerűséget, és jó sok gázsit.

Szandi

MyMusic értékelés: 6/10

Lana Del Ray: Born To Die (Paradise Edition, 2012, Interscope) tracklista:

1.Ride
2. American
3. Cola
4. Body Electric
5. Blue Velvet
6. Gods & Monsters
7. Yayo
8. Bel Air
9. Burning Desire
 

Szólj hozzá!

Csak regisztrált és belépett felhasználóink szólhatnak hozzá. Kattints ide a belépéshez! Regisztráció itt.

2021. február 25.

Használj ki! | PVRIS

PVRIS – Use Me (2020) | Az áll a Wikipédia ide vonatkozó cikkében, hogy a PVRIS egy amerikai rock együttes. Nos, ezt már a második album után is erősen megkérdőjeleztem volna, most viszont egyértelműen cáfolnám! A PVRIS olyan vegytiszta popegyüttes, hogy már abban is kételkednék, hogy Lynn Gunn tudja-e még egyáltalán, hogy hogyan kell fogni egy gitárt… Tovább

2021. február 14.

Machine Gun Kelly poppunk babérjai

Machine Gun Kelly – Tickets To My Downfall (2020) | Amikor először szembejött ez a szőke srác a Sleeping With Sirens – Alone című klipjében, egyáltalán nem értettem, hogy mégis mire ez a nagy hype körülötte. Sőt, a rapes albumait nem is komálom a mai napig sem, úgyhogy amikor jött a bejelentés, hogy stílusváltás következik, nagyon kíváncsi lettem. Egy hajdani rapstar fogja megreformálni a 2020-as poppunk színteret? Ugyan már... Tovább

2021. február 11.

Ez miért működik bárkinél is? | Neck Deep

Neck Deep – All Distortions Are Intentional (2020)|Negyedik lemezéhez érkezett a walesi poppunk brigád, én pedig hiába csinálok akármit, egyszerűen nem értem, hogy miért népszerű a Neck Deep. Közel 40 perc alatt összesen 5 percnyi érdekességet nem tudnék összeszedni a hallottakból, és még az is csak maximum középszerű lenne. Tovább

2020. október 5.

Ennyit várni a szenvedésre? - Sylosis – Cycle Of Suffering

Sylosis – Cycle Of Suffering (2020) | Nagyon sokáig tologattam magam előtt a Sylosis ötödik lemezét, hiszen mindenképpen akartam róla írni, mert csoda, hogy elkészült, de mégis olyan hosszú és olyan tömör hallgatnivaló, hogy nagyon nehezen szántam rá magam. Összességében nem csalódás a Cycle Of Suffering, de sajnos kultstátuszba sem fogom emelni soha. Tovább

2020. szeptember 30.

The Used – Heartwork (2020)

The Used – Heartwork (2020) | Őszintén, valamikor 2012-ben, a Vulnerable környékén veszítettem el a bandát, s noha azóta is átfutottam a lemezeiken, nagyon nem tudtak elkapni. A mostanira sem mondanám, hogy visszatérés a gyökerekhez és újra tizennégynek éreztem magam, miközben azt üvöltöm, hogy „ájkémálájv”, de pár fokkal azért közelebb kerültünk az élvezhetőséghez. Tovább

magyar | english | deutsch | espanol | francais | romana | polski | slovensky