Majdnem pont a hazai premier idején lesz két éve, hogy számomra megdöbbentő és nagyon szomorú, de főként érthetetlen hír járta be a világsajtót: 28 évesen gyógyszer-túladagolás miatt meghalt Heath Ledger. És hogy a gyógyszer-túladagolás alatt öngyilkosságot kell-e értenünk, azon még elvitatkozunk egy darabig. Ezt követően több filmjét is az "utolsó" kulcsszóval próbáltak népszerűsíteni. De az utolsó "utolsó film" cím kétségtelenül a Monty Python-csoport egyik tagjaként elhíresült Terry Gilliam keze alatt készült Doctor Parnassus és a képzelet birodalmát illeti, hiszen ennek forgatásának kellős közepén hagyott itt Hollywoodot, Oscar-gálát, földet, Napot. Gilliam első megrendülésében azonnal a forgatás berekesztését, a produkció lemondását jelentette be. Néhány héttel később aztán győzött a józanész, az emlékezés és tiszteletadás iránti vágy, valamint a beleölt pénzt viszontlátni kívánó izzadó markok. Ritka eset, de győzött a film is.
Először Ledger a még le nem forgatott jelenetekben való helyettesítését a rendező CGI-trükökkel tervezte megoldani, kvázi egy hologrammal, ezt az ideát váltotta fel a három másik színész bevonása. A történet szerint ugye a filmbéli Tony többször is keresztül azon a bizonyos varázstükrön, amely egy másik világba vezeti a férfit - ebben a meseországban jeleníti meg tehát három jóbarát, Johnny Depp, Jude Law és Colin Farrell a karaktert. Az első és legfontosabb kérdés tehát az volt, a forgatókönyv kényszerű korrigálása, a nem tervezett plusz három színészes kiút mennyire fog idegen testként hatni a filmben. A végeredmény minden kétséget eloszlat, nyoma sincs a kényszermegoldás okozta dramaturgiai megbicsaklásoknak, vagy szájbarágós im memoriam-blokkoknak.
A történet a klasszikus fausti felállással operál: az ördöggel való lepaktálás abban a percben talán jó ötletnek tűnik, de bizony idővel keserű lesz megfizetni az árát. A színházi társulatával utazó Dr. Parnassus páratlan lehetőséget kínál napjaink közönségének. Varázstükrén keresztül a földi realitásból a határtalan képzelet fantasztikus világába léphetnek át; választhatnak fény és öröm, vagy sötétség és bánat között. E mágia mögött azonban sötét titok lappang.
Parnassus évszázadokkal ezelőtt fogadást kötött az ördöggel, és elnyerte a halhatatlanságot. Később, amikor találkozott élete szerelmével, egy újabb egyezséggel fiatalságra cserélte halhatatlanságát. Csakhogy az ördög ezért az ifjú Valentinát, a mágus lányát kérte, akiért eljön, amint betölti tizenhatodik születésnapját. A határidő közeleg, ezért hogy mentse szeme fényét, Parnassus köt egy utolsó fogadást: az nyer, aki elcsábítja az első öt lelket. A Doktor a társulat vad, komikus és lenyűgöző figurái közül annak ígéri lánya kezét, aki segít neki nyerni. Kalandos, és minden képzeletet felülmúlóan szürreális utazás veszi kezdetét időn és téren át.
A gilliami torzult világ és a tükrök, kifacsart formák és zavarba ejtő megoldások sűrűje legalább olyan varázslatos, mint amilyen a címbéli mágus világa, nem is véletlen, hogy a direktor némi önéletrajzi, vagy legalábbis önreflektív ízt is szándékozott beleszőni alkotásába. A film egy Terry Gilliam minden alapvető stílusjegyét felvonultató felnőttmese egy a modern emberek közönyétől megcsömörlött "fantázia-kereskedőről", amit a sokat taglalt új értelmezésű halálhangulat nélkül is nyugodt szívvel nevezhetnénk remekműnek.
A szereplőgárda, pedig brilliáns: Christopher Plummer, Johnny Depp, Heath Ledger, Colin Farrell, Jude Law, Tom Waits.
A Legacy Recordings* az Elvis Presley Enterprises Inc. és a Cirque du Soleil Viva ELVIS produkciója büszkén jelenti be a Viva ELVIS album megjelenését, mely Elvis életének és zenei pályafutásának állít egyedülálló, 21. századi emléket. A november első hetében megjelenő albumon a Király hangja teljesen új kontextusba helyezve hallható. Tovább
Évek óta készülődök arra, hogyha majd egyszer végre nem tékozlom el az összes pénzem hülyeségekre; kimegyek németbe, és megnézem a techno-világ legnagyobb fesztiválját, az 1989 óta dübörgő Love Parade-et. Aztán jön a havercsajomtól egy telefon: és mindent megtudok. Az idei Ruhr-vidéken megrendezett csonka parti az „Art of Love” becenevet viselte volna – de ahogy a különböző portálokat és videókat böngészem (és konstatálom a szombati eseményeket) sokkal inkább az „Art of Chaos” vagy az „Art of Horror” illene a mostani, lefújt rendezvényre. Asszem, 21 év és 18 alkalom után: Dr. Motte egykori álom-gyermeke kezd belehalni a „népszerűség kontra szervezői amatőrizmus” valós dilemmájába... Tovább
A hazánkban is járt sikercsapat, a Killers énekeseként világhírűvé vált Brandon Flowers most anyazenekara nélkül, szólóban kívánja meghódítani a világot szeptember 14-én megjelenő "Flamingo" című lemezével. Flowers "Crossfire" című első kislemeze már a hazai rádiók kínálatában is megtalálható június 17 óta, de nemzetközi szinten is rendkívül népszerű, annak ellenére, hogy a dalt a tervezett megjelenés előtt több héttel ellopták! Ezt a "talált" verziót mutatta be az amerikai Radio1 június 14-én a "Zane Lowe show" című műsorában, majd ezután a többi jelentős rádió is műsorára tűzte, így mindenfajta felhajtás nélkül egyszer csak a piacon találta magát a "Crossfire". Tovább
A kaliforniai Avenged Sevenfold az utóbbi évek egyik legelőremutatóbb rock/metal zenekara, akik mesteri módon vegyítik a Guns N’ Roses típusú party sleaze rock-ot az Iron Maiden fémjelezte klasszikus heavy metállal. Tovább
Az 1992-ben a British Phonographic Industry (BPI) és a British Association of Record Dealers (BARD) által alapított Mercury-díjat angol művészek által készített lemezek kaphatják meg. Tovább