2008. október 6. | Sári Júlia

Hobo egy újabb vadászaton

A Hobo Blues Band megalakulásának harminc éves évfordulója alkalmából különleges Hobo-csomaggal rukkolt elő az EMI, amely egy Hobóról szóló könyvön kívül egy régi-új duplalemezt, illetve egy Hobo által írt könyvet tartalmaz. A héten megjelenő csomag bemutatóján a kiadó Hobóval és a zenekar történetét feltáró könyv szerzőjével, Rozsonits Tamással beszélgetett.

Hobonak Rozsonits Tamással tartott beszélgetése során kiderült, hogy a csomag mindenki számára kötelező, aki az elmúlt rendszerben, Hobo szövegeire nőtt fel, ahogy azoknak is, akik csak hírből ismerik a lecsengett időket és azt a szellemi környezetet, amelyekben a dalok születtek.

„Az út vadabb felén” című, közel ötszáz oldalas kötet szerzőjéről már a beszélgetés kezdetén kiderült, hogy nemcsak hogy műkedvelő rajongóként tekintett Hobóra már kamaszfejjel, hanem – maga is zenész lévén – egy egész zenekart is létrehozott a Hobo Blues Band ihletésére. Az egykori Moby Dick együttes első műsorát ugyanis egy MK29-es magnóval rögzített Hobo koncert nyomán állította össze társaival. Ám akkor még álmában sem gondolta volna, hogy évtizedekkel később egy pulpituson fog ülni a csodált példaképpel, hogy a róla írt könyvéről beszélgessenek. A könyv ötlete ugyanis csak két éve merült fel a szerzőben, amikor is fölkereste Földes Lászlót, és a hozzájárulását kérte, aki természetesen tüstént az áldását adta a küldetésre, és mindenben a rendelkezésére is állt. A könyvben így ő maga is több helyütt megszólal, ahogy valamennyi jelenlegi és egykori zenekartag. A műnek ugyanis elsősorban az a célja – mint azt a szerző hangsúlyozta –, hogy a legkevésbé sem pletykakönyvként, hiteles képet adjon róla, hogy alakult a Hobo Blues Band sorsa az elmúlt harminc évben, méghozzá nemcsak zeneileg, de politikai és személyes szálakat is figyelembe véve.

No, jó kis nosztalgia gyűjtemény lehet, gondolhatnánk, egymásnak ellentmondó történetekkel és régi sérelmek fölhánytorgatásával, hiszen ha minden érintett megszólal, ráadásul tíz-húsz-harminc év távlatában, biztosan nem ugyanazt a képet fogják festeni az egyes eseményekről. Hobo azonban hangsúlyozta, hogy meglepetésére és örömére mindenki őszintén beszélt a régi dolgokról, mégis sértettség és bántottság nélkül, a könyv éppen ezért valóban tiszta és bizalmas bepillantást enged a zenekar történetébe. Mindemellett, tette hozzá, számára különösen kedvesek azok a részek, amelyekben Rozsonits egy-egy albumukat elemzi mélyrehatóan, az akkori politikai és társadalmi viszonyok fényében, hozzáértő zenei és művészi szemmel, illetve füllel. Valóban nem kell hát pletykacsokrot várnunk a könyvtől, hanem a HBB zenei és emberi hátterének megértését szolgálja.

A csomag másik része pedig, az 1984-es Vadászat című album feldolgozása és megújítása – valójában még annál is több, önálló új lemez – nemcsak megkapó, roppant igényes külseje miatt csábító minden Hobo-kedvelő számára, hanem mert az a mai kor lényegét igyekszik megragadni, méghozzá hasonlóan az ősi rítus formáján keresztül, ahogy elődje mutatta be az elmúlt rendszer emberi viszonyait. Hobo elmondása szerint a vadászat egy olyan eredendő szertartás, amely mindig is velejárója lesz az emberi létnek, és amely ennek a létnek a változásaival együtt alakul, s éppen ezért tökéletes tükre tud lenni egy adott kornak. Az album anyagát, amely közt ma íródott számok ugyanúgy szerepelnek, mint régiek, illetve olyanok, amelyek egykor a Vadászatra a cenzúra miatt nem kerülhettek rá, Vidnánszky Attila, a Debreceni Csokonai Színház igazgatója színre is viszi, illetve egyfajta vásári vándorcirkuszhoz hasonló előadást is terveznek készíteni belőle, hogy olyan városokba is eljussanak, amelyekben nincs kőszínház. A Bolondvadászat további különlegessége, hogy vendégzenészek is szerepelnek rajta, például Kiss Tibi a Quimbyből, Szarka Tamás a Ghymesből vagy éppen Szűcs Nelly Beregszászról.

Sári Júlia